A digitális átalakulás nemcsak az eszközeinket cserélte le, hanem a munkáról való gondolkodásunkat is. Egyre több tehetséges fiatal számára már nem az irodai csocsóasztal, az ingyen kávé vagy a babzsák jelenti az „álommunkahelyet”, hanem az a szabadság, hogy bárhonnan, valódi teljesítményért dolgozhat. A Levante Consulting – egy coaching- és oktatási programokat fejlesztő amerikai cég az e-kereskedelem területén – jó példája annak, hogyan nézhet ki a munkavállalás jövője: 100%-ban remote, radikálisan rugalmas, ugyanakkor kifejezetten intenzív, teljesítményalapú kultúrával.

„Nálunk nem az határozza meg a cég működését és az abban szereplő szakemberek értékét, hogy 100 kilométeres körön belül hány embert találtunk. Gyakorlatilag csak a szaktudás határozza meg, ki kerül be a cégbe, és teljesen mindegy, fizikailag hol van” – mondta a Levante Consulting egyik vezetője és alapítója.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ugyanúgy dolgozhat náluk valaki Ausztráliából vagy Ausztriából, mint egy magyar faluból, Dombóvárról vagy Szabadkáról. A csapat jelentős része ma is vidéki, falusi környezetből dolgozik anélkül, hogy karrierjük miatt költözniük kellett volna.

A cég kicsi, 15–20 fős létszámmal működik, mégis több mint hat országból érkeznek a munkatársak: Magyarországról, Szlovákiából, Szerbiából, Olaszországból, Ukrajnából és a Fülöp-szigetekről. A mindennapi munka olyan impulzusokat hoz, mintha valaki egy nagyvárosi startup közegébe csöppenne. „Multikulturális cég vagyunk, kicsit olyan, mintha valaki kiköltözne New Yorkba, csak közben nem kell mennie sehova.”

Szabadság és felelősség: az A-playerek világa

A remote struktúra első hallásra sokaknak a digitális nomádok instagram-kompatibilis világát idézi fel: laptop a tengerparton, munka két koktél között, állandó utazás. A valóság azonban ennél jóval józanabb.

„Őszinte leszek: nálunk senki sem járja a világot úgy, hogy közben dolgozik. Ha valaki ezt megpróbálta, az nem jutott messzire. Nagyon nehéz összehozni, hogy valaki más időzónában legyen, mondjuk Thaiföldön vagy Indonéziában, és közben ugyanazt a minőséget hozza. Ez a mi elvárásaink mellett egyszerűen nem működik” – magyarázza a Levante Consulting alapítója.

A rugalmasság inkább abban érhető tetten, hogy ki hol telepszik le. Ha valaki tengerparti életet szeretne, megteheti, hogy egy másik országba költözik és onnan dolgozik, amennyiben az időzóna és az elérhetőség illeszkedik a cég ritmusához. A klasszikus „work-life balance” azonban nem a Levante hívószava. „Aki életbalanszt keres, az nálunk nem fogja megtalálni a helyét. Nem fogja átölelni azt a kultúrát, ami nálunk van. Én a munkáért élek” – fogalmaznak nyíltan.

Mindez mégsem mikromenedzseléssel párosul. A Levante alapelve az autonómia: mindenki felelős a saját eredményeiért, folyamatos visszajelzést kap, de nem áll fölötte „főnök” minden egyes döntésnél. „Itt nem elég jól dolgozni, minden nap egy kicsit jobbnak kell lenni. Ez nem kényszer, hanem szenvedély: azért jössz ide, mert fejlődni akarsz, és közben mások életét is megváltoztatod” – foglalják össze.

Az amerikai álom bárhonnan elérhető

A globális tehetségek számára az egyik legnagyobb vonzerőt az jelenti, hogy az amerikai típusú fizetésekért már nem kell családostul Las Vegasba vagy a Szilícium-völgybe költözni.

„Egy A-playernek magasabbak az elvárásai. Rugalmasságot akar, magas fizetést, de nem feltétlenül akarja elhagyni az országot. Olyan fizetést kaphat nálunk, hogy közben nem kell elköltöznie: ha szeret Magyarországon élni, megengedheti magának, hogy egy külföldi cégnek dolgozzon anélkül, hogy a családját kiköltöztetné vagy relocation csomagot venne” – árulta el az egyik alapító.

Szerinte a munkaerőpiac is ebbe az irányba tart. „Úgy gondolom, olyan jövő felé megyünk, ahol a kiemelkedő szakemberek megengedhetik maguknak, hogy ne kelljen külföldre költözniük az egész családdal. Maradnak ott, ahol vannak, és onnan dolgoznak egy olyan cégben, ami korábban az álmok pozíciója lett volna. A digitális világ adja meg nekik erre a lehetőséget” – teszi hozzá.

A kompenzáció a cégnél úgy épül fel, hogy a fizetés szorosan kötődik az eredményekhez. „Nagyon meritokratikusan vannak nálunk a fizetések, szinte minden pozíciónál van bónusz, eredményorientált rendszer. Mindenkinek van egy fix része, de utána sokkal többet tud keresni, ha tudja, hogy többet rakott le az asztalra” – magyarázza a Levante vezetője.

A közösség még ebben az intenzív közegben is fontos. A csapatépítő programok azonban nem a klasszikus sémát követik. „Nem olyan csapatépítőt csinálunk, hogy kimegyünk és agyonisszuk magunkat egy hajón a Balatonon. Olyat szeretnénk, ami érzelmi szinten köti össze az embereket. Nagyon sokszor megyünk adományozni, mert az sokkal jobban összeköti és építi a csapatot, mint egy diszkó” – mesélik.

Példaként a budapesti Kutyaovival való együttműködést említik: „Az egész csapat összejött, vittünk eledelt, játékokat. Ezek az alkalmak nemcsak arról szólnak, hogy együtt legyünk, hanem arról, hogy felelősséget vállaljunk valami nálunk nagyobb ügyért” – teszik hozzá. A közös adományozás így egyszerre közösségépítés és értékvállalás.