A technológia, okoseszközök fejlődésével a vásárlási szokások is gyökeres átalakuláson mehetnek át akár pár év alatt is, pláne akkor, ha egy világjárvány kényszeríti a vevőket a digitális csatornák használatára, szociális távolságtartásra. A pár éve még sci-fi filmekbe illő újításokat az utóbbi bő évben rekordidő alatt vezették be, és szoktak hozzá a vásárlók olyan funkciókhoz, amelyek elterjedéséhez évek kellettek volna. De vajon mi valósult meg azokból a technológiai újításokból, amelyekről 6-7 éve még csak álmodtunk? Milyen újításokat szerettett meg a vásárlókkal a járvány? Hogyan vásárolunk majd a jövő boltjaiban? Ezeknek a kérdéseknek járt most utána a Pénzcentrum.

1996-ban a Duna Pláza megnyitását követően hazánkban is elindult a plázakultúra formálódása. Az egyszerűség és az, hogy minden megtalálható egy helyen, pillanatok alatt tette vonzóvá a bevásárlóközpontokat. Ezek a fizikai struktúrák azonban csak akkor élők, ha aktív funkcióval vannak megtöltve és bár az online vásárlás korában még továbbra is népszerűek, a gazdasági hatásokon kívül számos társadalmi tényező is megpecsételheti az épületek sorsát. A jelenlegi helyzet új irányokat nyithat meg a bevásárlóközpontok jövőjének tervezésében. Új építészeti célkitűzések, tézisek fogalmazódhatnak meg? Az MVRDV zöld, kulturális negyedként gondolta újra az Eindhoven Shopping Centre épületét.

Az Ökumenikus Segélyszervezet többek között Debrecenben hozott létre új raktárbázist és gyermekfejlesztő központot. A cívisvárosi intézményt szerda délután adták át, az eseményen részt vett Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár is, aki elsőként a kormány karitatív szervezeteket segítő törekvéseiről beszélt.

A méhészet az emberiség egyik legrégebbi mestersége, de az utóbbi időben sok veszély fenyegeti. Ezért lehetnek fontosak azok a technológiai fejlesztések, amik segíthetnek megmenteni a méheket, és segíthetnek hatékonyabbá és eredményesebbé tenni a méhészetet.