A Prologis legfrissebb kutatása szerint az 500 milliárd eurós logisztikai piac több mint 150 milliárd eurós strukturális ellátási réssel küzd. A magyar logisztikai piacon a túlkínálat vált jellemzővé, amely a teljesítmény visszafogásával és a kockázatok növelésével gördít akadályokat a piac korrekciója elé.

A délkelet-európai szállodaipar túllépett a járvány utáni fellendülés időszakán, és új fejlődési szakaszba lépett. A SEE Property Forum 2025 bukaresti rendezvényén az iparági vezetők egyetértettek abban, hogy bár a „bosszúutazás” hulláma már lecsengett, a piac továbbra is erős alapokon nyugszik – köszönhetően a stabil fundamentumoknak, az új befektetési lehetőségeknek és a növekvő utazói elvárásoknak. A szakértők szerint a következő időszakot már nem a helyreállás, hanem az alkalmazkodás határozza meg: a fenntarthatóság, az átalakítások és az okos tőkefelhasználás alakítják a régió szállodapiacát.

Paweł Nowakowski moderátor felvezetőjében áttekintette a szállodaipar járvány utáni fellendülését, amelyet a „revenge travel” jelenség és a kettőszámjegyű növekedés jellemzett az átlagos napi szobaár (ADR) és a kihasználtság terén. Ugyanakkor – tette hozzá – a bővülés üteme változóban van.

A pandémia utáni utazási lelkesedés kimagasló számokat hozott, de most a normalizálódás időszakát éljük. A növekedés továbbra is jelen van, ám az iparágnak az extraordináriusról a fenntartható növekedésre kell átállnia” – mondta. – „A valódi kérdés az, hogy mi fogja hajtani a piacot, amikor ezek a kezdeti hullámok kiegyenlítődnek?”

Iulia Szabo, a CBRE Románia tanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a befektetői hangulat, mind az utazói magatartás átalakulóban van.

A régió az elmúlt években dinamikus növekedést mutatott, amit a befektetők fokozódó bizalma és az egyre tudatosabb, élményalapú utazók erősítettek. Mivel a vendégek egyre inkább a helyi, egyedi élményeket keresik, a nemzetközi márkák egyre nagyobb érdeklődést mutatnak Délkelet-Európa iránt” – fogalmazott.
Véleménye szerint a piac érik, új szegmensek – például a szervizelt apartmanok és a márkázott rezidenciák – jelennek meg, hogy a vendégek sokféle igényét kielégítsék.

Az IHG Hotels & Resorts képviseletében Andrzej Szymczyk a romániai szállodapiac helyzetét helyezte tágabb, közép-kelet-európai kontextusba.

Működési szempontból a román piac stabil, még ha a headline mutatók növekedése már nem olyan robbanásszerű, mint közvetlenül a pandémia után. Továbbra is van tér a hozamok növelésére, különösen a telítettebb piacokhoz, például Lengyelországhoz képest” – mondta. „A városi hotelek kiszámíthatóak, de az ország feltáratlan területei – a tengerpart, a vidék és a hegyvidék – hatalmas potenciált rejtenek, feltéve, hogy az infrastruktúra és a márkázott kínálat lépést tud tartani a kereslettel. A siker kulcsa az, hogy a befektetési stratégia összhangban legyen az adott eszközzel és lokációval.”

Mircea Drăghici, az EST Hospitality vezérigazgatója és alapítója a makrogazdasági tényezők, az infrastruktúra és a szabályozási környezet szerepét hangsúlyozta.

Idén arra számítunk, hogy a piac eléri, sőt meghaladja a 2019-es szintet mind a turistaérkezések, mind a vendégéjszakák tekintetében” – mondta. „Ugyanakkor olyan kihívások, mint a késlekedő városrendezési reformok és az adminisztratív akadályok – különösen Bukarestben – továbbra is lassítják a terjeszkedést. Az ország Schengen-csatlakozása azonban új lendületet adhat, különösen Nyugat-Romániában és a Fekete-tenger partján, erősítve mind a turizmust, mind a befektetéseket.”

A jogi és pénzügyi kérdéseket Ioana Grigoriu, a KPMG Legal Romania ingatlanjogi társigazgatója részletezte.

Ügyfeleink egyre alaposabb jogi és pénzügyi átvilágítást igényelnek, ahogy a szabályozási és adózási környezet változik. A szállodafejlesztések útja – különösen műemléki vagy védett épületek átalakítása esetén – sok engedélyezési nehézséggel és gyakran jelentős többletköltséggel jár” – magyarázta. „Bár a piaci hangulat pozitív, a fejlesztők szigorúbb finanszírozási korlátokkal szembesülnek Romániában; a bankhitelek ritkán haladják meg a beruházási érték 50%-át, így a finanszírozási rés nagyobb terhet ró a befektetőkre.”

A beszélgetés második felében a fenntarthatóság és az átalakítások kerültek előtérbe. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az irodaépületek és történelmi ingatlanok szállodává alakítása egyre népszerűbb trend.

Az átalakítások egyértelmű ESG-előnyökkel járnak, gyakran gyorsabban piacra vihetők, és különleges termékeket kínálnak mind a vendégek, mind a befektetők számára. Ugyanakkor minden projektet meg kell vizsgálni kereskedelmi életképesség és szabályozási megfelelés szempontjából” – tette hozzá Iulia Szabo, összefoglalva a diskurzus egyik fő üzenetét.

A befektetési kilátások kapcsán a panel résztvevői kiemelték, hogy az intézményi befektetők inkább a hosszú távon stabilizált, bizonyítottan működő eszközöket keresik, míg a helyi és regionális szereplők továbbra is a tranzakciós aktivitás motorjai maradnak, vállalkozói tőkéből finanszírozva a projekteket.

Ahogy Paweł Nowakowski zárszóként fogalmazott:

A délkelet-európai szállodapiac fordulóponthoz érkezett. A siker azon múlik, mennyire tudnak az érintettek összefogni – vízióval, rugalmassággal és stabil működési stratégiával kezelve a változó körülményeket.”

| Forrás: property-forum.eu