Mosolyfelismerés, mint belépőkártya?

2021-ben a Canon kínai irodáiban olyan AI-alapú kamerákat vezettek be, amelyek csak akkor engedték belépni a dolgozókat tárgyalókba vagy közös terekbe, ha azok mosolyogtak. A rendszer az arc kifejezése alapján értékelte a „pozitív hozzáállást", és gyakorlatilag a mosolyt tette hozzáférési feltétellé . A technológia mögötti filozófia: ha mindenki mosolyog, jobb lesz a munkahelyi légkör. A kritikusok szerint azonban ez torzítja az autonómiát, és manipulálja a természetes viselkedést.

Ugyanebben az évben a Business Insider bemutatta a kínai Taigusys cég „érzelemfelismerő" rendszerét, amely arckifejezésekből próbált boldogságot, stresszt vagy fáradtságot becsülni. Az AI egyéni riportokat készített a dolgozókról, amelyek befolyásolhatták a vezetői döntéseket . A rendszer elsődlegesen börtönökben működött, ám a fejlesztők szerint vállalati környezetben is hasznosítható. Tudományos közösségek azonban erősen vitatták a módszer megbízhatóságát és etikusságát.

Teljes életciklusos megfigyelés

2024 júliusában a Chatham House részletes elemzést publikált a kínai munkahelyi AI-használatról . A jelentés szerint a mesterséges intelligencia nem csupán megfigyelésre, hanem a foglalkoztatás teljes folyamatában – toborzás, teljesítményértékelés, bérezés és előléptetés – is szerepet játszik.

A fő kockázatok közé sorolták:

• a transzparencia hiányát,
• az alacsony elszámoltathatóságot,
•  és azt, hogy a bevezetés célja gyakran inkább kontroll, mint támogatás.

Különösen problémásnak nevezték, hogy egyes döntések – például béremelés vagy előléptetés – kizárólag AI-alapú pontszámok alapján történhetnek, emberi felülvizsgálat nélkül.

Etikai aggályok, valóban olvas-e a gép az arcból?

Több nemzetközi kutató és civil szervezet (pl. ARTICLE 19) is kétségbe vonja az arckifejezés és a belső érzelem közötti automatikus megfeleltetés tudományos alapjait . A gépi „érzelemolvasás" pontossága alacsony, és jelentős kulturális, nemi, életkori torzításokat mutathat. Munkahelyi alkalmazása tehát nemcsak technológiai, hanem súlyos etikai kérdés is.

Az EU válasza a tiltás és szabályozás

Az EU AI Act 2025. február 2-tól tiltja az érzelemfelismerő mesterséges intelligencia használatát munkahelyeken (és oktatási intézményekben is) . Ez a rendelkezés külön választja az érzelmi megfigyelést az olyan monitorozási formáktól, mint az aktivitásmérés vagy alkalmazáshasználat-elemzés, melyek továbbra is engedélyezettek – szigorú adatvédelmi és munkajogi keretek között.

A rendelet teljes alkalmazása 2026. augusztus 2-án lép életbe, de a kulcsfontosságú tilalmak már most is érvényben vannak. Ez azt jelenti: míg a „mosolymérés" Kínában valóság, az EU-ban jogszerűtlen.

Vezetők figyelmébe: 5 kulcskérdés AI-bevezetés előtt

1. Valóban szükséges? – Létezik kevésbé invazív alternatíva?
2. Érzelemfelismerés tilalma – Biztosan nem sorolható ebbe a kategóriába az eszköz?
3. Átláthatóság – A dolgozók értik, mi történik és miért?
4. Döntési autonómia – Van emberi felülvizsgálat, vagy kizárólag AI dönt?
5. Tesztelés és hatásvizsgálat – Készült előzetes vizsgálat torzításokra, hibákra?

Források

• The Verge — Canon put AI cameras in its Chinese offices that only let smiling workers inside (2021.06.17)
• Business Insider — An AI 'Emotion-Recognition System' Can Track How 'Happy' China's Workers Are in the Office (2021.06.15)
• Chatham House — Workplace AI in China: Key findings (2024.07.18)
• Chatham House — Workplace AI in China (átfogó oldal)
• EU AI Act — hivatalos Bizottsági összefoglaló és ütemterv (Shaping Europe's Digital Future)
• EUR-Lex — Regulation (EU) 2024/1689 (hivatalos szöveg).
• https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj/eng
• Reuters — EU lays out guidelines on misuse of AI by employers, websites and police (2025.02.04)
• Le Monde (EN) — First measures of European AI Act regulation take effect (2025.02.0