A tanulmány szerint Európa-szerte a vállalatok közel fele számít az irodai jelenlét növekedésére, a cél pedig az együttműködés és az elköteleződés erősítése. A régióban ez a tendencia egyértelműen megfigyelhető: a 61-80% közötti átlagos kihasználtságot jelentő vállalatok aránya közel megduplázódott az előző évhez képest, miközben a vállalatok 10%-a már csaknem teljes, 81–100%-os kihasználtsággal működik.

„Viszont továbbra is jelentős szakadék tátong a munkaadói elvárások és a munkavállalói preferenciák között, különösen a kisebb vállalatoknál és klasszikusabb ágazatokban. Ez a különbség nemcsak az irodai jelenlét mértékében, hanem a jelenlét céljának megítélésében is megjelenik, ami akadályozza a természetes kapcsolódást és így az összesített kihasználtság javulását is” – mondta Borbély Gábor, a CBRE Közép-Kelet-Európa és Magyarország piacelemzési igazgatója.

A felmérés azt is kimutatta, hogy Európában folyamatosan bővül a rugalmas munkaterek aránya: az ilyen megoldások ma már átlagosan a portfóliók 21%-át teszik ki, és arányuk 2027-re várhatóan eléri az egyharmadot. A régióban azonban továbbra sem egységes az elfogadottságuk, ráadásul a vállalatok kevesebb mint 10%-a használ fejlett digitális eszközöket – például jelenlétérzékelőket – a kihasználtság részletes mérésére.

„A progresszív vállalatok – például az egészségügyi és pénzügyi szektor szereplői – élen járnak a rugalmasság, a hibrid munkavégzés és a közösségi fókuszú tervezés terén. Ezzel szemben a hagyományos modellt követő szervezetek továbbra is az irodai munkavégzést helyezik előtérbe, lassabban reagálnak a változásokra, és szinte egyáltalán nem fektetnek be a hibrid munkavégzést támogató technológiákba” – tette hozzá Racskó Balázs, a CBRE Magyarország Workspace Experience & Strategy társigazgatója.

Költségek, minőség és munkavállalói igények egyensúlya

Arra is felhívta a figyelmet a kutatás, hogy a régió iroda üzemeltetői egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkavállalói élményre és a hagyományosan a HR területhez kapcsolódó mutatókra – például az elégedettségre, fluktuációra. A legtöbb szervezet azonban továbbra is reaktívan működik – a rövid távú problémák megoldására fókuszálva –, ahelyett, hogy hosszú távú, adatalapú munkahely stratégiát építene. Sok vállalat a korábbi alapterület csökkentés vagy a hibrid munkát támogató változáskezelési programok hiányának következményeivel is küzd, például a csúcsidőszakokban tapasztalható zsúfoltsággal.

„A közép-kelet-európai régió szervezetei még mindig keresik az egyensúlyt az üzleti hatékonyság és az felhasználói élmény között. Azok a legsikeresebbek, akik pontosan meghatározzák, milyen munkahelyi mutatókat érdemes nyomon követniük saját meghatározott céljaik eléréséhez, és ezekre az adatokra építve cselekszenek” – egészítette ki Racskó Balázs.

Hagyományos és progresszív utak mentén kettéváló régió

A közép-kelet-európai régióban egyértelmű megosztottság figyelhető meg két munkahelyi stratégia között. Az úgynevezett hagyományos vállalatok – jellemzően a kisebb vagy ipari érdekeltségű cégek – konzervatívabb, irodaközpontú megközelítést követnek, és lassabban alkalmazkodnak az új eszközökhöz vagy a rugalmas munkamodellekhez. Ezzel szemben a progresszív szervezetek – többnyire nagyobb méretű vagy dinamikusabb ágazatokban működő vállalatok – a rugalmasságot, az adatalapú döntéshozatalt és az emberközpontú tervezést helyezik előtérbe, bár a következetes irodai jelenlét és elköteleződés megvalósítása náluk is kihívást jelent

„Több mint öt év telt el azóta, hogy a szolgáltatócégek kénytelenek voltak alkalmazkodni az otthoni, majd a hibrid munkavégzéshez. A legtöbbjük ez idő alatt már új bérleti ciklusba lépett, mivel Magyarországon jellemzően 3-5 éves szerződéseket kötnek. Az összesített statisztikák szerint az irodák iránti kereslet ebben az időszakban 35%-kal csökkent az előző öt éves ciklushoz képest. Azonban ezt a keresletcsökkenést nem lehetett minden vállalatnál egyformán érezni, mivel az irodatér stratégiák bérlői profilonként nagymértékben eltérnek egymástól” – összegezte Borbély Gábor.