A 100 százalékban magyar tulajdonban lévő INTERO Design által kifejlesztett technológia olyan strukturált felületek gyártását teszi lehetővé, melyek utánozhatatlan érzéseket biztosítanak üvegen, fán és plexi bútorelemeken egyaránt. Bármire képesek „nyomtatni", ami 5 centiméternél vékonyabb. A vállalat egyaránt dolgozik lakossági megrendelésre, de komplett szállodák fürdőszobáit is elkészítették már.

A nyári hónapokban fokozottan érdemes figyelni az adathalász kísérletekre, hiszen ebben az időszakban megsokszorozódhatnak ezek az esetek. Elég csak a repülőjegy társaságok honlapjait hamisító oldalakra, és az egyéb gyanús kedvezményekkel kecsegtető e-mailekre gondolni. Ha bedőlünk a csalóknak, adataink mellett pénztárcánk is bánhatja az esetet. Az OTP Mobil szakértői összegyűjtötték azokat a figyelmeztető jeleket, amelyekből kiderülhet, hogy áloldalra tévedtünk az interneten barangolva.

Az elmúlt pár évben megszaporodtak azok az esetek, amelyekben illetéktelenek adatokat igyekeztek kicsalni egy-egy cég ügyfeleitől.A veszély egyre többeket érint, hiszen folyamatosan nő az internetet napi szinten használók aránya a magyar lakosság körében.

2018-ban már a felhasználók több mint 90 százaléka böngészett csaknem minden nap, míg ez tíz évvel korábban a lakosság háromnegyedéről sem volt elmondható a KSH 2006 óta folyamatosan mért "Az internethasználat gyakoriságának megoszlása" adatsora szerint. Látható, hogy az interneten keresztüli tájékozódás, ügyintézés a mindennapi rutin részévé vált – fontos ugyanakkor tisztában lennünk a netezés veszélyeivel is.

Ezek egyike az adathalászat (data phishing). A csalók cégek, intézmények nevében különböző eszközökkel (telefonhívás, e-mail) veszik rá a gyanútlan kártyabirtokosokat, hogy adják meg személyes, valamint bankkártya adataikat. Gyakori eszköz az adathalászatra hamis weboldalak létrehozása is, amelyek egy ismert szervezet hivatalos oldalának tüntetik fel magukat azzal a céllal, hogy a megbízható márkanevek mögé bújva személyes adatokat nyerjenek ki a felhasználóktól. Ezek jellemzően egyedi azonosítók, jelszavak, bankkártya-adatok.

A módszer minden esetben egészen hasonló:a csalók hivatalosnak tűnő e-mailekkel próbálják rávenni a felhasználókat, hogy a levélben feltüntetett hivatkozásra rákattintsanak, így eljussanak a hamisított oldalra.

Ha követik az ott szereplő utasításokat és beírják kért adataikat, meg is történt a baj.

Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy a szolgáltatók soha nem kérik e-mailben a jelszó módosítását. Így ha ezt kérik tőlünk egy weboldalon, az árulkodó jel lehet.Szintén gyanús, ha a tranzakció megismétlésére, avagy egy a megszokottól eltérő összegű számlatartozás kiegyenlítésére szólít fel az e-mail. Kételkedjünk, ha túl általános a megszólítás, ha a levél túlságosan eltér az adott cég megszokott kommunikációs stílusától, illetve ha magyartalanok a mondatok" – mondta el Benyó Péter, az OTP Mobil Kft. ügyvezető igazgatója.

Mivel az adatokat egy hamis oldalon keresztül próbálják megszerezni a bűnözők,úgy is kiszűrhetjük a csalókat, ha az egeret az e-mailben küldött hivatkozás fölé helyezzük, anélkül, hogy rákattintanánk. Így ellenőrizhetjük, hogy az URL cím valóban megegyezik-e az üzenetben megadott hivatkozással.A hivatalos felületek – szemben a csalók által jellemzően küldött oldalakkal – minden esetben védett oldalakon jelennek meg, amiket a weboldal URL címe mellett egy lakat formájú ikon is jelez.

Olvass tovább: Íme a két leggyakoribb eset, amikor el akarják vinni a pénzét a neten