Hazánkban jelenleg közel 15 000 élelmiszeripari tárgyú védjegy van hatályban, ami az összes védjegy 27,63%-át jelenti. 2020-ban 13,7%-kal több védjegyet iktattak, mint a megelőző évben, de öt éves viszonylatban az új élelmiszeripari védjegy bejelentések száma enyhe hullámzás mellett stagnál. Pedig a védjegyoltalmak segítségével a hazai kis- és középvállalkozások (KKV) is sokat tehetnek értékeik megóvásáért, megerősíthetik pozíciójukat a hazai és nemzetközi piacon, és akár több tízmillió forintos haszonra is szert tehetnek.
Az élelmiszeripari cégek hazánkban átlagosan 2,5 bejegyzett oltalommal rendelkeznek, a magyar tulajdonú cégek esetében a legtöbb bejegyzett védjegyet a sörgyártásban, a hús- és tejiparban illetve a sütőipari vállalkozások körében találjuk. A hazai vállalkozások közül a Borsodi Sörgyár Kft. jelentette be a legtöbb, 124 védjegyet, ezt a számot a nemzetközi cégek leányvállalatai lépik túl, ilyen a 2019 védjeggyel rendelkező Mars Inc. Az élelmiszeripari KKV-k terén sajnos még nagyobb lemaradás tapasztalható a bejegyzett védjegyek számát tekintve. Az oltalmazás pedig védi a brandet és meghatározza a termékekhez kapcsolódó alapvető vásárlói képzetet, miközben a minőségi garancia, az egyediség és a megkülönböztethetőség a vásárlót és a vállalkozást egyaránt védi.
A EU-ban lefoglalt hamisítványok 90%-át védjeggyel kapcsolatos jogsértések adják ki, míg a tudatos vásárlók számára egyre fontosabb a minőségbiztosítás: 70%-uk utasítja el a hamisítványokat, 78%-uk pedig egyetért azzal, hogy hamis termékek vásárlásával ártanak a hazai vállalkozásoknak. Az oltalom véd a hamisítás ellen és monopoljogot is ad, a felhasználási jog értékesítésével pedig egy cég nem csak a vásárlók, de a befektetők számára is egyértelműen vonzóbbá válik.
A legelterjedtebb forma a védjegy bejegyzés, amely ezzel olyan szimbólummá válik, amellyel a vásárló azonosítja a márkát. Nem elhanyagolható szempont, hogy támogatásokat és adókedvezményeket is igénybe vehet az a cég, amely gondoskodik szellemi jogi oltalmáról. A szellemi tulajdon védelme országhatárokon is átívelhet, sőt, a fogyasztói nem tartós áruk iparában a KKV-k 62%-kal nagyobb valószínűséggel növekednek, ha legalább egy európai védjegyet bejegyeztek.
„Egyetlen oltalom használata már mintegy 10%-os növekedési többletet jelent, az oltalmak együttes használata pedig akár 30%-kal is növelheti a vállalkozások gazdasági növekedési esélyeit. Sokszor kapjuk azt a választ a vállalkozásoktól, hogy egyrészt nem értik a bejelentési folyamatot, másrészt drága a procedúra és a fenntartás is. Az SZTNH és munkatársai éppen azért vannak, hogy segítsenek eligazodni ezen a folyamaton, másrészt vannak nagyon jó hazai és uniós támogatások, amelyek a szellemitulajdon-bejelentéseket részben vagy teljes egészében finanszírozzák” – emelte ki a kampány indulásakor Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) IP Hősök címen indított kampányt a szellemi tulajdonjog védelmének ösztönzésére és a magyar élelmiszeripari vállalatok segítésére. Az SZTNH-t olyan szellemitulajdon-tudatos vállalkozások segítik márkanagykövetként, mint a PICK, a Szerencsi Bonbon, az Etyeki Kúria vagy a Szarvasi Mozzarella, amelyek a megszerzett oltalmaiknak is köszönhetik piacon betöltött részesedésüket. Az SZTNH a kampányban résztvevő vállalkozásokkal közösen azon dolgozik, hogy felhívja a figyelmet a szellemi jog érvényesítésének fontosságára, miközben bemutatja a különböző oltalmi formákat és azok alkalmazásának módját, illetve közérthető, edukatív módon prezentálja a szellemi tulajdon védelmének hozadékait és konkrét gazdasági hasznát.
I Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
