Űrsebességbe kapcsolt a digitalizáció, a pandémia alatt előtérbe kerültek az érintésmentes megoldások. Most ismét támadnak a vírusok, vagyis jó lesz távolságot tartani. Nem véletlenül az irodaházakban és a plázákban már olyan csúcstechnológiás módszereket alkalmaznak, amelyek a biometrikus adatainkat használják - hívja fel a figyelmet a infoter.eu cikke.
A COVID-19 a biometrikus adatokat is helyzetbe hozta sok más digitalizációs megoldás mellett, hiszen az érintésmentes módszerek valójában az egészségünk megőrzését is jelentették. Jól emlékezhetünk arra, amikor az irodaházakban olyan protokollokat írtak elő, hogy mekkora távolságot tartsanak a dolgozók egymástól, milyen messze helyezzék el az íróasztalokat, milyen gyakran használjanak fertőtlenítő szereket és hányan szálljanak be egy liftbe, miközben maszkkal takarják el az arcukat.
De mi az a biometria? Egy olyan sokrétű technológia, amely fiziológiai és viselkedési jellemzőket használ az egyén személyazonosságának ellenőrzésére, és ez szó szerint ajtókat nyithat meg. Vagyis, ha be akarunk lépni egy épületbe, már nem muszáj előkapni a belépő kártyánkat, vagy megmutatni a személyi igazolványunkat. Hiszen a testmozgásunkból, az ujjlenyomatunkból vagy a szemünkből is kiolvashatják, hogy kik is vagyunk valójában. Ahogy a biometrikus adatok folyamatosan fejlődnek, az egyes épületekbe való bejutás szabályai és megoldásai kiválthatják a hagyományos kulcsokat és akár a plasztikkártyákat is.
Többféle azonosítás létezik
A biometrikus azonosítás az emberi szervezet bizonyos jellemzőinek felismerésén alapszik. Ezek közül ismert az arc-, hang-, írisz-, retina-, véna-, DNS-, tenyér- és ujjlenyomat-azonosítás, de még az is megkülönböztető jel lehet, ahogyan járunk vagy aláírunk. Alapvetően tehát két kategóriába sorolható a biometrikus azonosítás: fiziológiai és viselkedési.
A fiziológiai módszerek az ismertebbek: az ujjlenyomat-leolvasók és arcfelismerő rendszerek mesterséges intelligencia-algoritmusokra támaszkodnak, hogy felismerjék az emberek egyedi jellemzőit. Egyre több irodaházban folyamatosan fejlesztik ezeket a technológiákat, így például arcfelismerő rendszert használnak a beléptetés során.
Az ujjlenyomat-szkennelés és az arcfelismerés alacsonyabb költségvetésből is kijön, míg az írisz szkennelés már több befektetést igényel. Mindenesetre a fiziológiai biometrikus hitelesítési módszerek egyre jobban terjednek az ingatlanpiacon is. De a leghitelesebb mégis a tenyér- és vénaképek alapján felálló rendszer, mert ez több mint 99,99 százalékos pontossággal azonosítja az adott személyt.
A fiziológiai technológiák mellett a viselkedési biometria is fejlődik, ahol megintcsak a mesterséges intelligencia segítségét kell megemlítenünk. A viselkedés valójában az egyén cselekedeteinek és szokásainak összessége, amit elemez a rendszer. Ide tartozik a hang-, illetve a járás- és aláírásfelismerés. Persze ezek a viselkedésminták meglehetősen érzékeny adatok, ezért nem biztos, hogy egyelőre a fiziológiai módszereket háttérbe szorítják, bár Kínában például nem valószínű, hogy ilyesféle etikai problémákkal vesződnének.
Gigantikus fejlődés nehéz etikai kérdésekkel
A lakosság meghatározó része azonban nyilvánvalóan nem akarja elfogadni a biometrikus azonosítás egyes elemeit, hiszen az azt is jelentheti, hogy valójában a személyiségét betáplálják egy rendszerbe, amely azután mindent fog tudni róla. Itt is vannak persze fokozatok, hiszen az ujjlenyomat-tárolást sok esetben praktikusnak tartjuk, de például a viselkedésmintáink gyűjtése már meglehetősen érzékeny terület.
A hivatalos mindennapok és a magánélet kettősében a biometrikus megoldások számtalan kérdést vetnek fel, mindenesetre teljesen átalakítják a mindennapokat, amelynek hatásait egyelőre még csak sejteni véljük. Kínában természetes dolog, hogy a digitalizáció alapján működő pontrendszerben értékelik az állampolgárok cselekedeteit, de a nyugati kultúrában az ilyen típusú besorolás magát a nyugati kultúrát, mint olyat kérdőjelezné meg. Azonban a mesterséges intelligenciával hiába hadakozunk, előbb-utóbb az élet minden szegmensében teret nyer majd.
A technológia fejlődése űrsebességbe kapcsolt, azonban a jogszabályi környezet még nem tudott lépést tartani a biometrikus adatok használatával. Nem véletlenül nagy konferenciákon már a mesterséges intelligencia veszélyeire hívják fel a figyelmet, miközben semmit sem tudunk annak jövőbeni hatásairól az emberi civilizációra.
Érzékeny adatok
Mindenesetre a GDPR (General Data Protection Regulation - általános adatvédelmi rendelet) alapján biometrikus adatnak minősül egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, mint például az arckép. Ezek az adatok különleges kategóriájába tartoznak, így a különleges adatok kezelésére vonatkozó szabályoknak is eleget kell tenni.
Ettől függetlenül az olyan kihívások, mint az adatvédelmi problémák, a biztonsági aggályok és a költségek, nem akadályozzák meg azt, hogy a biometrikus adatok egyre inkább normává váljanak az épületfelügyeleti rendszerekben. Így az emberek zökkenőmentesen és gyorsan léphetnek az épületek egyes zónáiba, nem véletlenül a biometria egyre meghatározóbb digitális termék lesz.
| Forrás: economix, infoter.eu
