Ki rendelkezhet egy munkavállalóról készült professzionális portréfotóval a vaku villanása után? A kérdés elsőre egyszerűnek tűnhet, különösen akkor, ha a fotózást a munkáltató rendelte meg és finanszírozta. A helyzet azonban ennél összetettebb: ugyanahhoz a fényképhez szerzői jogi és személyiségi jogi jogosultságok is kapcsolódnak, amelyek nem feltétlenül ugyanazt a személyt illetik meg. A kérdés különösen a munkaviszony megszűnésekor válhat aktuálissá. Használhatja-e a munkavállaló a korábbi munkáltató által készíttetett portréját saját LinkedIn-profilján vagy az új munkáltatója honlapján? És meddig használhatja a korábbi munkáltató a munkavállaló fényképét a munkaviszony megszűnését követően? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
A fotós jogai
Egy megfelelően egyéni, eredeti jelleggel elkészített fényképfelvétel mint fotóművészeti alkotás szerzői jogi védelem alatt áll. A fénykép szerzője főszabály szerint az azt elkészítő fotós, akit a fénykép felhasználásával kapcsolatban szerzői vagyoni és személyhez fűződő jogok illetnek meg, tekintettel arra, hogy egy portréfotó esetében a fotós számos kreatív döntése – így például a technikai beállítások (pl. expozíciós érték, rekeszérték, záridő), a megvilágítás, a fényképalany testhelyzete, a képkivágás vagy az utómunka – eredményezheti a szerzői jogi védelmet.
A harmadik szereplő: a munkáltató
Ha a munkáltató rendeli meg és fizeti ki a fotózást, az önmagában még nem jelenti azt, hogy a fényképek valamennyi szerzői jogi felhasználási joga a munkáltatót illeti meg. Ennek megítélésénél elsősorban a fotóssal kötött szerződés tartalma irányadó. Ha nincs ilyen szerződés, akkor a munkáltató elvileg csak a portré tulajdonjogát szerzi meg, és az eset összes körülményeiből lehet majd csak arra következtetni, hogy meddig terjedhet a felhasználási joga – azaz, hogy a portrét honlapján közzéteheti-e, marketinganyagaiban felhasználhatja-e stb. Azaz egyértelmű szerződés nélkül, a fotós akár meg is tilthatja a fényképek további felhasználását, illetve a felhasználásért külön díjazást követelhet. Célszerű ezért a munkáltatónak a fotóssal szerződést kötnie, amely teljes körű felhasználási jogot ad a munkáltatónak a fotó felett, ha már egyszer fizetett érte.
Ezzel egyidejűleg a fotóhoz a lefényképezett munkavállalónak is jogai fűződnek, mégpedig a képmáshoz fűződő személyiségi joga. Ezáltal a fotó munkáltató általi felhasználásához és közzétételéhez a munkavállalónak is hozzá kell járulnia. Ha ez a hozzájárulás bizonyíthatóan, írásban nem történik meg, akkor szintén csak a felek feltehető szándékából lehet kiindulni, hogy mibe is egyezett bele a munkavállaló azáltal, hogy önként leült a kamera elé a fotózáshoz. Míg viszonylag egyértelmű lehet adott esetben, hogy a fotó honlapon vagy marketinganyagokban való megjelenítés érdekében készül, de például kérdéses lehet, hogy ez magában foglal-e például egy közösségimédia-felhasználást.
Mi történik a munkaviszony megszűnésekor?
A felhasználás kérdése különösen a munkaviszony megszűnésekor válik érdekessé: ilyenkor nemcsak az merül fel, hogy a munkáltató tovább használhatja-e a korábban elkészített fényképeket, hanem az is, hogy a munkavállaló „magával viheti-e” a róla készült portrét.
„Attól, hogy a munkavállaló szerepel a fényképen, még nem lesz jogosult arra, hogy a fényképet akár a munkaviszony alatt, akár azt követően szabadon felhasználja. Ha a korábbi munkáltató által megrendelt és kifizetett fényképet a munkavállaló pl. saját LinkedIn-profilján szeretné közzétenni, ehhez a munkáltató engedélye is szükséges. Különösen kényes az az eset, amikor a régi munkáltató által készített fényképet a munkavállaló új munkáltató használja fel, mint erre már volt példa a gyakorlatban” – ismerteti Kristóf Patrícia, a Jalsovszky ügyvédje.
Ugyanakkor a munkáltató sem használhatja korlátlanul tovább a volt munkavállaló fényképét. Ilyenkor ugyanis – mivel a fénykép további felhasználásának az indokai és feltételei már nem állnak fenn – a fotó további közzétételét meg kell szüntetni és azt az érintett felületről el kell távolítani. Ez különösen akkor lehet problémás, ha a munkáltató a munkavállaló fényképét már beillesztette a saját dizájnelemei közé. Ilyenkor a munkavállaló távozása kellemetlen helyzetet teremthet a munkáltatónál és adott esetben a marketinganyagok átalakítását teheti szükségessé.
Mit érdemes rendezni már a fotózás előtt?
A céges fotózás során tehát három, egymástól elkülönülő jogi jogosultság találkozik: a fotóst megillető szerzői jog, a munkáltató által megszerzett felhasználási jog, valamint a munkavállaló képmáshoz fűződő személyiségi joga.
A későbbi viták elkerülése érdekében ezért már a fotózás előtt egyértelműen szükséges arról megállapodni, hogy a munkáltató milyen felhasználási jogokat szerez a fotóstól vagy az ügynökségtől, van-e bármi korlátja annak, hogy a fotót a későbbiek során a saját belátása szerint használja”
– javasolja Kristóf Patrícia ügyvéd.
Másrészt a munkavállalóval is rendezni érdemes, milyen terjedelmű a munkavállaló képmásának felhasználására adott hozzájárulás, nem utolsósorban azt is, hogy mi történik a fényképpel a munkaviszony megszűnésekor. Egy ilyen nyilatkozat vagy megállapodás a munkavállaló számára is lehetőséget adhat arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően a fényképet saját szakmai (vagy akár személyes) céljaira – például LinkedIn-profilján, önéletrajzában, de akár személyes közösségimédia-felületeken is - tovább tudja használni. Egy ilyen megállapodásnak értelemszerűen nem kell magához a fotózás aktusához kapcsolódnia, az beleépülhet a munkavállalóval kötött munkaszerződésbe, de akár a munkáltató szabályzataiba is – ha annak megismerésére és kifogásolására a munkavállalónak lehetősége nyílt.
| Jalsovszky Ügyvédi Iroda
