Új korrupcióellenes szuperhatóság, csatlakozás az Európai Ügyészséghez, kötelező adóhatósági ellenőrzések és a vagyonosodási vizsgálatok visszatérése: néhány hónap alatt alapjaiban alakult át a közvagyon védelmének rendszere. Aki közpénzből vagy uniós támogatásból gazdálkodik, a jövőben akár négy különböző hatósággal is szembetalálhatja magát. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segít elmagyarázni a különbségeket.
Egy helyett négy
A közpénzekkel kapcsolatos bűncselekmények üldözése eddig lényegében egyetlen szerv, az ügyészség kezében összpontosult: a nyomozást a rendőrség, a NAV vagy maga az ügyészség végezte, vádat azonban kizárólag az ügyészség emelhetett és a vádat csak ő képviselhette. Ez a modell most gyökeresen megváltozik. A rendkívül intenzív jogalkotás nyomán az ügyészség mellé egy teljesen új hatóság, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) lép, 2027-től az Európai Ügyészség is megjelenik, a NAV pedig új kötelező ellenőrzési feladatokat kap. Mindezek mellett visszatérhetnek a régről ismert vagyonosodási vizsgálatok is a politikusok körében. Ennek következménye, hogy ugyanaz az ügy akár négy különböző hatóság látókörébe is bekerülhet.
Az új szuperhatóság: az NVVH
A hivatal, amely szeptember 1-jén kezdte meg működését, széles kört vizsgálhat: mindenkit, aki költségvetési vagy uniós forrásból gazdálkodik, ilyen támogatást használ fel, illetve a nemzeti vagyonba tartozó vagyont kezel vagy korábban kezelt. Ellenőrizheti a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, valamint társulásaik gazdálkodását is.
Az ún. közvagyonvédelmi vizsgálatot az NVVH hivatalból indítja, de eljárhat más szerv jelzésére vagy panasz alapján is, és ehhez nem szükséges bűncselekmény gyanúja. Azt, hogy kit vesz górcső alá, elsősorban saját kockázatelemzése határozza meg. A kockázatértékelés szempontjait és eredményeit az NVVH a honlapján közzéteszi, ezért a közpénzből gazdálkodóknak érdemes azt rendszeresen figyelemmel kísérniük.
„A vizsgálat során az NVVH az adóhatóságéhoz hasonló eszköztárral dolgozik: adatokat és iratokat kér be, helyszíni vizsgálatot tarthat, nyilatkozatot kérhet, lemásolhatja az elektronikus adathordozókat, megkereshet más hatóságokat, és szakértőt is bevonhat. Aki nem működik együtt, komoly bírságra számíthat: magánszemélyként akár több tízmillió forintos, szervezetként akár milliárdos nagyságrendű összegre” – mondja Barta Péter, a Jalsovszky partner ügyvédje.
A vizsgálat végén a hivatal összegző jelentést készít, és ennek alapján dönt a további lépésekről. A legerősebb eszköz a büntetőeljárás: ha bűncselekmény gyanúja merül fel, az NVVH maga is nyomozhat, sőt vádat is emelhet. Ezáltal lényegében egyesíti a rendőrség és az ügyészség funkcióit, amely nagyon széles jogosítványokat tud biztosítani számára.
Az NVVH csak a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével összefüggő, a büntetőeljárási törvényben felsorolt kiemelt bűncselekményekben vizsgálódhat (például korrupció, hivatali visszaélés, a közvagyon sérelmére elkövetett sikkasztás, csalás vagy hűtlen kezelés, súlyosabb költségvetési csalás, kartell, illetve az ezekhez kapcsolódó pénzmosás vagy bűnszervezetben részvétel). Ilyen ügyekben az NVVH a vádemelésig saját hatáskörébe vonhatja az eljárást, akkor is, ha azt a rendőrség vagy az ügyészség indította. Azaz lényegében átnyúlhat ezen általános közhatalmi szervek felett. Ez szintén rendkívüli a magyar jogalkotásban.
Marad a „sima” ügyészség is
Az ügyészség nem szorul ki a közpénzes ügyekből, szerepe azonban átalakul. Minden olyan ügyben, amelyet az NVVH nem vesz át, továbbra is az ügyészség dönt a vádemelésről és képviseli a vádat, a nyomozást pedig a megszokott módon a rendőrség, a NAV bűnügyi szervei vagy maga az ügyészség folytatja le.
„A gyakorlatban a legtöbb eljárás valószínűleg továbbra is itt indul” – véli Barta Péter. A rendőrség és az ügyészség ugyanis köteles eljárni, ha bűncselekmény gyanúja merül fel, az NVVH viszont maga mérlegeli, mely ügyekben lép fel. A két szerv közötti munkamegosztást ezért egy egyszerű szabály biztosítja: ha a rendőrség vagy az ügyészség az NVVH hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt rendel el nyomozást, erről 24 órán belül értesítenie kell a hivatalt, amely ezt követően eldönti, átveszi-e az ügyet.
Jön az Európai Ügyészség is
A két hazai közvádló mellé hamarosan egy uniós szereplő is belép, hiszen az Európai Bizottság 2026. július 10-én megerősítette Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez (EPPO). A tényleges működés azonban még várat magára. A magyar európai ügyészt a Magyarország által állított három jelölt közül az Európai Unió Tanácsa választja ki, a szervezet pedig a kinevezést követő húsz nap elteltével kezdheti meg munkáját. Az Európai Ügyészség így várhatóan 2027-ben kezdi meg érdemi magyarországi tevékenységét.
Az EPPO az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekben nyomoz és emel vádat. Ide tartozik különösen az uniós támogatásokkal kapcsolatos csalás, a korrupció, a hűtlen kezelés és a pénzmosás, a legalább két tagállamot érintő, legalább 10 millió euró kárt okozó áfacsalás, valamint az ezekkel összefüggő bűnszervezeti bűncselekmények. Lényeges, hogy hatásköre visszamenőleges: a 2021. június 1-je után elkövetett ügyeket is vizsgálhatja.
Ha egy ügyben az Európai Ügyészség és a magyar hatóságok egyaránt eljárhatnának, főszabály szerint az uniós szervnek van elsőbbsége: ha az EPPO magához vonja az ügyet, azt az ügyészségnek és az NVVH-nak is át kell adnia. Ha pedig vita támad arról, hogy az ügy egyáltalán az EPPO hatáskörébe tartozik-e, az uniós rendelet szerint a tagállam által kijelölt nemzeti szerv dönt. Hogy ez Magyarországon melyik szerv lesz, azt a csatlakozáshoz szükséges, még el nem fogadott jogszabályok rendezik majd.
Új ellenőrzési feladatok a NAV-nál
A negyedik szereplő, a NAV más irányból közelít: új feladatai során nem büntetőeljárásban, hanem adóhatóságként vizsgálja a vagyonokat. Az Országgyűlés törvényben írta elő, hogy a NAV kötelezően ellenőrizze a bizalmi vagyonkezeléseket és a magánalapítványokat. Ez szokatlan megoldás, hiszen rendszerint az adóhatóság maga dönti el, kit ellenőriz.
Visszatérnek továbbá a vagyonosodási vizsgálatok is. A kormány júliusban jelentette be, hogy a NAV erősebb jogosítványokat kap, és kockázatelemzés alapján akár húsz évre visszamenőleg vizsgálhatja a politikai felsővezetők és a velük egy háztartásban élők vagyongyarapodását. A bejelentés szerint ez mintegy ezer embert érinthet, az újonnan hivatalba lépett politikusok pedig két év elteltével válnának vizsgálhatóvá. Arról egyelőre nincs szó, hogy általánossá válnak a vagyonosodási vizsgálatok, de a vagyonadó várható bevezetésével erre is lehet számítani.
A több néha kevesebb?
Az intézményrendszer rég nem látott bővülése jogosan veti fel a kérdést: honnan kerül elő a hatékony működéshez szükséges szakembergárda? Ha a párhuzamosan működő szervek egymás elől próbálják elcsábítani a tapasztalt ügyészeket, nyomozókat és adószakértőket, a hatóságok számának növelése akár vissza is üthet. Hasonló kihívás előtt áll az adóhatóság is, amelynek létszámát és szakértelmét a rárakódó új feladatokhoz kell igazítani.
„A legnagyobb kérdés mégis az, hogyan hangolják össze munkájukat a számos ponton átfedő hatáskörű szervek. El kell kerülni, hogy egyes ügyek gazdátlanná váljanak, és azt is, hogy a sok bába között elvesszen a gyerek” – zárja a Jalsovszky szakértője.
| Jalsovszky Ügyvédi Iroda
