Átveszik az épület feletti irányítást, megölik az őröket, működésképtelenné teszik a lifteket, elvágják a telefonvonalakat. A filmet 1988-ban mutatták be, az internet ébredésének hajnalán, ezért az épület biztonsági rendszerének blokkolásához személyesen ott kellett lenni egy "szakértőnek" a helyszínen.
A hacker belép a biztonsági helységbe, amely közvetlenül a bejárat mellett található, majd egy jelszóval nem védett számítógépen keresztül pár billentyűkombináció leütése után máris megbénítja a ház mérnöki rendszerét, a lifteket és mozgólépcsőket. Hatalmas bravúr, de valószínűleg már a 90-es években is több sebből vérzett a történet, hiszen a valóságban az akkori épületeket is védték megfelelően mind informatikailag, mind fizikailag.
A ma használatos épületautomatizálási rendszerek robusztusabbak és egyben biztonságosabbak is, mint 30 éve voltak - gondolhatjuk. Ezek a mérnöki rendszerek valóban okosabbak, elterjedtebbek, de nagy valószínűséggel csatlakoznak az internethez is, ami sérülékennyé teszi őket. Ahogy a nagy irodaházak (tornyok) egyre kifinomultabbá válnak és számos operációs rendszer támogatja a működésüket, úgy válik az infrastruktúra egyre sebezhetővé is.
Az okosirodák, okosirodaházak megjelenésével újabb és újabb biztonsági kockázatok is megjelentek. Amikor újabb IOT-eszköz kapcsolódik a hálózatra (pl. okoskávéfőző, okostermosztát, okosvilágítás stb.), az olyan, mint amikor egy bunkerre belülről újabb és újabb ablakokat vágnak, hogy mégiscsak jó lenne, ha bejönne a fény, de ezáltal a bunker kívülről még inkább támadhatóvá válik.
Általában persze ezek az okoseszközök zárt hálózatokhoz (például vendégwifikhez) csatlakoznak, de ezeken keresztül is el lehet jutni a szerverhez, az irányítás magjához, és végső soron ez a hackerek célja. Ha a szervereken keresztül hozzáférhetővé válnak az épület mérnöki rendszerei, akkor távolról is menedzselhetővé válik a ház, illetve elérhetővé válnak érzékeny információk, mind az épületről, mind az ott dolgozókról.
A teljes cikk: Kiberbiztonság és ingatlanüzemeltetés
