Július 19-én reggel érkezett a hír, hogy világszerte bankok, repterek, kórházak, biztosítók, vasúti rendszerek, de még futballklubok informatikai rendszerei is leálltak és teljesen használhatatlanná váltak, vagyis beállt a kék halál. Hogy mi történt pontosan, arról sokan sokfélét írtak össze a globális informatikai káosz első 12 órájában. Az Index összeállítását ajánljuk a helyzet áttekintésére, aki Somodari Richárd Lászlót, a 4iG IT Biztonsági Üzletág igazgatóját kérte fel, hogy magyarázza el közérthetően, mi történt valójában.
Egy pénteki szoftverhiba számos kritikus infrastruktúrát bénított meg (közlekedési társaságok, pénzintézetek, telekommunikációs cégek, egészségügyi intézmények, segélyhívó vonalak) a világon – hazai nagyvállalatok, gyártók és a Budapest Airport is érintett. Az üzemzavar globális jellegű, több millió rendszert érintett az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új-Zélandon, és egyértelműen kiderült, hogy a CrowdStrike amerikai kiberbiztonsági szolgáltatóval és annak Falcon Sensor nevű szoftverével áll összefüggésben.
Az Index cikke kürüljárja:
- Mi az a CrowdStrike Falcon?
- Hogyan történt az üzemzavar?
- Milyen pénzügyi hatásai vannak az incidensnek?
- Mennyi időbe telhet, míg helyreállnak a rendszerek?
Egy biztosnak látszik, az incidenst kiváltó hiba elhárítása nem jelenti automatikusan a normál üzletmenet azonnali visszatérését. Az üzleti rendszerek helyreállítása számos tényezőtől függ:
- A kritikus infrastruktúra érintettsége: Az incidens által érintett infrastruktúra mértéke jelentősen befolyásolja a helyreállítás időtartamát.
- Kompetens üzemeltetői kapacitás: A belső és külső szakértők rendelkezésre állása, különösen a nyári időszakban, meghatározó tényező. Az emberi erőforrások hiánya lassíthatja a folyamatot.
- Szervezeti felkészültség: A szervezet felkészültsége, a meglévő protokollok, forgatókönyvek és gyakorlati tapasztalatok határozzák meg a helyreállítás gyorsaságát.
- Incidens elhárításának szervezettsége: Az ad hoc módon, nem szervezetten végzett incidenselhárítás ronthat a helyzeten, és meghosszabbíthatja a helyreállítást.
- Infrastruktúra komplexitása: Az infrastruktúra jellege – legyen az lokális, hibrid vagy felhős környezet – szintén befolyásolja a helyreállítás idejét.
- IT-rendszerek szinkronizációs problémái: Az IT-rendszerek közötti szinkronizációs problémák feloldása további késedelmeket okozhat.
- Külső szolgáltatók irányába való kitettség: A szervezet külső szolgáltatókra való támaszkodása, és azok válaszkészsége is meghatározhatja a helyreállítási időt.
További részletek az Index oldalán >>
