A népszavazás ellentmondásai

A népszavazás célja a rövid távú lakáskiadás, ismertebb nevén az Airbnb-szolgáltatás teljes betiltása lenne a VI. kerületben. Ez az intézkedés nemzetközi szinten is radikális lépésnek számítana. A Momentum belső köreiben azonban sokan nem értik, hogyan egyeztethető össze a párt liberális és piacbarát identitásával egy ilyen lépés. Felmerül a kérdés, hogy miért szükséges a teljes tilalom, amikor más nagyvárosokban gyakran inkább szabályozással próbálják kezelni a problémát, mintsem teljes betiltással.

Egy belső momentumos fórumon több tag is megkérdőjelezte, hogyan lehet egy piacbarát párt részéről kollektíven büntetni olyan házigazdákat, akik legális keretek között működnek, és jelentős pénzügyi áldozatot hoztak ingatlanjaik megvásárlásával és fenntartásával. Felmerült továbbá az a probléma is, hogy sokan, akik ingatlanjaikat rövid távú kiadásra használták, komoly összegeket költöttek az önkormányzatnak, például parkolóhely-megváltás formájában, és nem világos, hogy a tilalom esetén ezeket a pénzeket visszakapnák-e.

Kérdőjelek a kampány körül

A kampány módszerei is nagy visszhangot váltottak ki, nemcsak az ellenzéki erők, hanem a Momentum saját belső köreiben is. A Felelős Szálláskiadók Szövetsége (FSZKSZ) és a Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE) közös közleményben sérelmezték, hogy szeptember 14-én a népszavazásra buzdító SMS-eket küldtek ki olyan címzetteknek, akiket korábban a polgármesteri és főpolgármesteri szavazásra hívtak fel. Ezt annak ellenére tették, hogy Soproni Tamás azt állítja, pártatlanul kívánják a lakosok véleményét kikérni. (Az események hétterétől az érdekvédők oldala részletesebben is beszámol).

A kampány során Soproni a közösségi médiában többször erősen támadta az érdekvédő szervezeteket és az aktivistáikat, miután az önkormányzatéhoz hasonló tájékoztató füzetet adtak ki és terjesztettek. Eközben maga Soproni is aktívan beszállt a kampányba, jól láthatóan a tiltás elérésének céljával.

A kampány során azonban több kérdés is felmerült a népszavazás törvényességével és átláthatóságával kapcsolatban. A szavazás lebonyolításában számos rendszerhiba volt tapasztalható, és a sátrakban az embereknek mindenki előtt kellett szavazniuk egy laptopon. Az érdekvédők szerint eközben pont az önkormányzat saját statisztikái  mutatják meg azt, hogy a kiadott lakások túlnyomó többsége egy lakásos kiadóké, tehát nincs is a kerületben szó több lakást rövid távra kiadó "maffiáról", ahogyan azt a városvezetés aposztrofálta.

Belső feszültségek

A Momentum belső fórumain eközben egyre több felháborodott hozzászólás jelenik meg. Egy posztban például egy párttag azt kérdezte, hogyan egyeztethető össze a liberális értékrenddel az Airbnb-tulajdonosok kollektív büntetése? A Szabad Európa 2024. szeptember  12-i cikke is meglepő címmel jelent meg: „Soproni Tamás: Külföldön én is Airbnb-ben szállok meg”, azaz a polgármester maga is elismerte, hogy külföldi útjai során ő maga is igénybe veszi ezt a szolgáltatást. Ez a kettős mérce tovább fokozza a feszültséget.

A párt fórumain többek között az is kérdésként merült fel, hogy a polgármester egyáltalán egyeztetett-e a párt vezetőségével, mielőtt egy ilyen lépés mellett döntött. Többen felvetették, hogy egy liberális és piacbarát párt színeiben induló polgármester hogyan juthatott arra az álláspontra, hogy a szabad piaci működést ilyen drasztikus módon korlátozza.

Konfliktusok és következtetések

Soproni Tamás kampánya és a népszavazás kapcsán kialakult konfliktusok súlyos belső feszültségeket okoznak a Momentumban. Egy belső fórumon közel 500 hozzászólás érkezett a népszavazás kapcsán, ami a fórum méreteihez képest kiemelkedően magas szám. A hozzászólások többsége élesen kritikus hangvételű volt.  A párton belüli kritikusok szerint a népszavazás nem más, mint egy irányított közvélemény-kutatás, amely nem reprezentálja a kerület lakóinak többségét. A szavazásnak nincs érvényességi küszöbe, így fennáll a veszélye, hogy csak egy kis, hangos kisebbség dönthet a kérdésben, miközben a valódi érdekeltek – például az Airbnb-üzemeltetők – nem szavazhatnak.

Összességében az Airbnb-t érintő kérdés azonban nem szabadna, hogy helyi politikai ügy legyen, hiszen bár a VI. kerület egyelőre csak egy laboratórium, de itt – az ország hosszú távú gazdasági tervei szerint  – a jövőben a GDP akár 20%-át is kitermelni képes turizmus egyik nagyon jelentős szegmenséről van szó budapesti és országos szinten is. Nem lehet ez a vita egyoldalú, egy fókuszú, szét kell szálazni a kérdéseket, és testre szabott megoldásokat kell találni úgy a turizmus  mint a lakhatás (és ezen belül is a szociális kérdések vagy az egyetemi kollégiumok elégtelen férőhelyei) kapcsán egyaránt.

| Forrás: Felelős Szálláskiadók Szövetsége, Magyar Apartman Kiadók Egyesülete