A teleworking jelentése telekommunikációs technológiával végzett munka. A magyar nyelvben nem honosodott meg az angol kifejezés, a távmunka szó nyelvtani jelentésébe elvileg beletartozhat valamennyi, a munkáltatótól elkülönült helyen történő munkavégzés, a használt munkaeszköztől függetlenül. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992-es Mt.) 2004-es módosításával került a távmunka intézménye a magyar munkajogi szabályozásba. A háttérben a 2002-ben megkötött a Távmunkáról szóló Európai Keretmegállapodás (a továbbiakban: Keretmegállapodás) végrehajtása állt. A Keretmegállapodást egy munkavállalói és három munkaadói európai érdekképviselet, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC), az Európai Ipari és Munkaadói Szövetségek Uniója (UNICE), az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UEAPME) és az Állami Vállalatok Európai Központja (CEEP) kötötte meg. A végrehajtásra három év állt rendelkezésre, olyan módon, hogy az uniós szociális partnerek tagszervezetei számoltak be a Keretmegállapodás teljesítéséről (Keretmegállapodás 12. pont). Magyarországon – jellemezve ezzel a munkaügyi kapcsolatokat – nem az országos szervezettséggel működő munkaadói és szakszervezeti szövetségek megállapodásával, akár kollektív szerződéssel kerültek a munkajog szabályai közé a távmunkára vonatkozó európai követelmények. Az állam jogalkotóként törvénymódosítással teljesített.
A Keretmegállapodás szerint a távmunka olyan munkaszervezési és/vagy munkavégzési forma, amely a számítástechnikát munkaviszony keretei között veszi igénybe, illetve, ahol a munkát, amely a munkaadó telephelyén is végezhető lenne, rendszeresen attól távol végzik (Keretmegállapodás 2. pont). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) történt módosítása a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény (a továbbiakban: 2021. évi I. törvény) hatályvesztésétől átírja a távmunka európai fogalmát. Mert nem kell hozzá feltétlenül számítástechnikai eszköz, és még csak nem is kell a munkaadó telephelyétől rendszeresen távol dolgozni. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a törvénymódosítás életbelépésének időpontja a naptár szerint azért sem határozható meg, mert az írásunkban bemutatott változások a Módtv. megfogalmazása szerint „[…] a hatálybalépés időpontját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg” [Módtv. 104. § (6) bekezdés]. A törvényszövegből kimaradt, hogy minek az ismertté válását követően várható a határozat. Vélhetően a 2021. évi I. törvény hatályvesztésének kihirdetésére gondolt a jogalkotó.
A teljes cikk: Távolodva a teleworkingtől – a távmunka törvényi szabályai a veszélyhelyzet után
