Sokféleképpen határozhatjuk meg a térinformatikát (angol rövidítése GIS), amelynek földrajzi helyhez kapcsolódó adataiból hasznos információk vezethetők le. Az adatok elemzésével segíthetjük elő a természeti-emberi környezet és az üzleti folyamatok megfigyelését, tervezését, a döntések várható hatásainak előrejelzését.

A digitalizáció – a 3D-s modellezés, a szimuláció – általános elterjedése még inkább növeli a térinformatika hatékonyságát, amelynek alkalmazása az ingatlanpiacon is fellendülést eredményezett, hiszen sokrétűbbé válik az információáramlás a piaci szereplők között (vevők és eladók), illetve az ingatlanfejlesztést és üzemeltetést még több hasznos adattal támogatja.

A térinformatika valójában a tér felhasználása az ingatlanpiacon, hiszen pontosan megmondja, hogy hol vagyok, hogyan jutok el a célponthoz. A mobiltelefonok is magukban hordozzák a térinformatikát, hiszen a rajtuk futó appok nagyon nagy százaléka használ téradatokat. Az adatok nagyjából 80%-a rendelkezik térbeliséggel – mondta Szabady Zsolt, a Datakart ügyvezetője az „Értéknövelés térinformatikai eszközökkel – felméréstől a térbeli adatmegosztásig” c. előadásában.

Más aspektusból is megfogalmazhatjuk, hogy mi a térinformatika: ha a térképen lévő objektumok közötti viszonyokat megpróbálnánk szövegesen leírni, akkor sokkal több időt kellene rászánnunk, míg a térképre pillantva rögtön megismerhetjük a szóban forgó objektumokat. A 3D-s térinformatika segítségével pedig már újabb dimenziót, aspektust hasznosíthatunk az elemzés során. Itt említhetjük meg a digitális terepmodelleket vagy a BIM-állományokat.

Mire használhatjuk a térinformatikát?

A rendszer épületfelújítások, tervezések vagy akár összehasonlítások során kerülhet előtérbe, de az épületüzemeltetés rutinjában is hasznosíthatjuk a téradatokat. Hiszen a munkánk során adatra van szükségünk, illetve olyan rendszerre, amely tudja kezelni az adatokat. De hogyan lesz adatunk? Különböző felmérési technológiákkal gyűjthetjük az információkat, pl.  fotogrammetria (fényképről mérés), lézerszkennelés vagy hagyományos mérőállomások.

A következő fázisban az egyes felmérési módszerek eredményeit szintetizáljuk, vagyis adatfúziót hajtunk végre, majd következhet a 3D-s modell kiértékelése. Ezt követően előállíthatjuk a számunkra hasznos 2D-, 3D-, BIM-modelleket, vagyis a szükséges téradat-struktúrát – folytatta Szabady Zsolt.

Számos probléma állhat elő a modellek felállítása során, például sok helyen hiányoznak az eredeti tervek – ezek különösen műemlék-épületeknél felmerülő gondok. A régebbi ingatlanok esetében nem előregyártott elemekkel dolgoztak, eltérés tapasztalható a terv és a kivitelezés között, a díszítéseknél bonyolult formák jelennek meg, különböző nyílászáró méretekkel találkozhatunk stb. Vagyis nem lehet egységes modellekkel számolni.

Egyrészt a sok eltérés és egyediség sok munkát jelent a szakértők számára, másrészt viszont ha ezeket a feladatokat elvégeztük, akkor az épületet nagyon precízen megismerhetjük, a tervezéskor vagy felújításkor felhasználhatjuk a kapott infókat, és a nem a helyszínen derül ki, hogy különbség van a terv és a valóság között.

De a napi facility menedzsment-gyakorlat során is egy háromdimenziós pontfelhő segítségével egyszerűbben tudjuk az adott épületben felmerülő problémákat megtekinteni, nem kell kimenni a helyszínre, így egyszerűbben meghatározhatjuk a szükséges teendőket is.

Miért térinformatika?

Olyan összefüggéseket tár fel, ami a térbeliség nélkül nem ismernénk meg, olyan pluszt ad, ami nagyon fontos például egy BIM-környezetben. Felcímkézhetjük az épületeket, megkülönböztethetjük az objektumokat vagy az egyes helyiségeket, amelyek az ügyfelek számára szolgálnak értékes információkkal, vagy éppen virtuálisan bejárhatjuk belül is az épületet.

Szcenárióvizsgálat, benapozás vizsgálat, puffer zónák kialakítása, a különböző zaj- vagy levegőszennyezések elemzése, és még sorolhatjuk a lehetőségeket. Meg tudjuk nézni az épületet virtuálisan előzetesen, vagy például megtekinthetjük a bérleti tárgyalások során, hogy hogyan néz ki az adott iroda a tízedik emeleten, milyen kilátást biztosít.

A térinformatika biztosítja az adatok megosztását, hiszen ha nem osztjuk meg, akkor fölöslegesen invesztáltunk pénzt, időt és energiát. A másik fontos aspektus az adatfrissítés, hiszen az adat, olyan mint az élelmiszer, gyorsan romlik. Régi adatok alapján rossz döntéseket fogunk hozni, viszont a friss infók hatékonyabb ingatlanállomány-kezelést biztosítanak – összegzett Szabady Zsolt.

Olvass tovább: A térinformatika fantasztikus világot tár fel az ingatlanpiacon