Mind a bankok, mind a neobankok kezdik érezni viszont, hogy többre mennek akkor, ha inkább nem próbálják meggyilkolni egymást és szövetkeznek, mielőtt a közös ellenségnek tekinthető techóriások a piacra lépnek.
Folyamatosan ömlött az európai fintechcégekbe a pénz az elmúlt években, 2014 óta mintegy 24,5 milliárd dollárt szereztek a startup-vállalkozások kockázati tőkésektől. Bár a tavalyi év némi megingást hozott a 2017-es nagy ugrás után, ha a jelenlegi trend kitart, 2019-ben sosem látott mértékben finanszírozzák majd a startupokat az öreg kontinensen. A tőkebefektetésekből jól látható, hogy elsősorban a fejlettebb stádiumban lévő fintecheket kedvelik a befektetők: tavaly több mint 4,2 milliárd dollár célozta meg a 100 millió dollár fölötti értékű fintecheket, míg a jellemzően forráséhesebb, korai fázisban lévő startupokba kevesebb, mint fele ennyi pénz vándorolt.
Annak ellenére, hogy a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság egyre inkább domináns kérdéssé vált az elmúlt években, az Egyesült Királyság messze a legkedveltebb célpontja volt földrajzilag a tőkebefektetőknek: közel négyszer annyi forrásbevonási kör zárult itt sikeresen, mint a második helyezett Németországban. Érdekesség egyébként, hogy a legaktívabb 10 kockázati tőkelalap közül 8 brit központtal rendelkezik, így vélhetően ez is közrejátszik a helyi startupfinanszírozás aktivitásában.
Olvass tovább: Ömlik a pénz a bankgyilkosok ölébe, mégis befullad a digitális forradalom?