....ezzel alacsonyabb költségvetési bevételt és a GDP-hez való hozzájárulás mérséklését is okozhatja – mondta Takács Ernő, a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke. A piaci szereplők bíznak a kedvező döntésben, miután az IFK számításai szerint az áfakulcs megemelésének hatására közel 40 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyna be a költségvetésbe 2019-2022 között, mint amennyi abban az esetben folyna be, ha az áfakulcs változatlan maradna tekintettel a lakásépítések számának alakulására.

            Varga Mihály a jövő évi költségvetés benyújtásakor a Parlamentben kérdésre válaszolva azt mondta, az új lakásokra vonatkozó kedvezményes áfa hatályának meghosszabbításáról még nem született döntés. Korainak tartotta a kérdés felvetését, hiszen - mint mondta - a kedvezményes kulcs 2019. december végéig hatályban marad.  Úgy fogalmazott, hogy vizsgálják a kérdést, és egyelőre azt látják, az építőiparon belül a fő gond az, hogy a megnövekedett beruházási igényt nem bírják a kapacitások.

            Az IFK álláspontja szerint a kedvezményes áfakulcs hatályának meghosszabbítása körüli bizonytalanság miatt a fejlesztők jelenleg minden erőforrásukat az új lakások építésére fordítják azért, hogy kihasználják az átmeneti alacsonyabb áfás időszakot, ami tovább növeli a véges építőipari kapacitás iránti keresletet. Vagyis egy kedvező és gyors döntés a kedvezményes áfa hatályának meghosszabbításáról a beruházások ésszerű átütemezését eredményezné és jelentősen enyhítené a kapacitáshiány okozta krízist, amely végső soron a kivitelezési költségekre is kedvező hatással lehetne.

Az átadott lakások tavalyi 15 ezer körüli száma 44 százalékkal több, mint egy évvel korábban, de még meg sem közelíti a kívánatosnak tartott, 40 ezer/év körüli mértéket. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság miatti építőipari visszaesés nyomán csupán Budapestről jelenleg becsléseink szerint mintegy 30-35 ezer új lakás hiányzik, amely az árak és az albérleti díjak jelentős emelkedéséhez vezetett, így továbbra is szükséges a lakásépítések számának magas szinten tartása ezáltal a kínálat növelése. A bizonytalanság, vagy a kedvezményes áfa megszűnése hatására a piac azonban könnyen visszatérhet az évi 8-10 ezres újlakás darabszámra, és a fejlesztők, a munkavállalók egy része is inkább a külföldi beruházások felé fordulhat – összegezte Takács Ernő.

            Az IFK szerint a kedvezményes áfa megszűnése önmagában 22 százalékkal növelné az új lakások árát 2020 január 1-jétől. A piaci szereplők azonban bíznak a kedvező döntésben, miután az IFK számításai szerint az áfakulcs megemelésének hatására közel 40 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyna be a költségvetésbe 2019-2022 között, mint amennyi abban az esetben folyna be, ha az áfakulcs változatlan maradna tekintettel a lakásépítések számának alakulására.

Az új lakások tekintetében az alacsonyabb áfakulcs fenntartása nem példa nélküli. Romániában az új lakások áfakulcsa 5, míg Lengyelországban 8 százalék. Lengyelországban az új lakások áfakulcsa a magyarhoz hasonlóan eredetileg átmeneti időszakra került bevezetésre, most már azonban határozatlan idejűvé vált. Ennek eredményeként, míg Magyarországon 2015-ben 7,7 új lakás jutott 10 ezer lakosra, ugyanebben az évben Lengyelországban 38,9, Romániában pedig 23,7.

            Az IFK elnöke emlékeztetett a beruházási döntések több éves időtartamára is, és hangsúlyozta, hogy az idén induló beruházások jelentős része csak 2019 után készül el, ezért félő, hogy a beruházók inkább kivárnak az áfa-kérdés tisztázásáig, hiszen az áraikat is ehhez kell alakítaniuk.

            A piaci bizonytalanság már a legutóbbi építőipari statisztikákban is tükröződött, márciusban megtorpant az építőipar bővülése, az év harmadik hónapjában csupán 1,4 százalékos volt a növekedés éves összevetésben, és a részletes adatokból kiderült, hogy 2016 novembere óta idén márciusban fordult elő először, hogy az építőipar új szerződéseinek volumene 7,1 százalékkal csökkent éves összevetésben. Az új szerződésekből és a teljes szerződésállományból pedig az is látszik, hogy a beruházók igyekeznek befejezni a már bevállalt munkákat és az újakkal óvatosabban bánnak. Az is látható, hogy drágábbak lettek az építkezések, az építőipari termelői árak jelentősen, 8,2 százalékkal emelkedtek az első negyedévben.

Takács Ernő kiemelte, hogy az áprilisi KSH adatok ugyan javulást mutatnak, az elemzők piaci becslései szerint azonban idén ideális esetben 25 ezer körüli új lakás kerülhet átadásra országosan, ami elmarad az ideális 40 ezres számtól, így van még tér a lakásállomány bővülésére. Ehhez szükség lenne az új lakás áfa 5 százalékos szintjének mihamarabbi meghosszabbítására, hiszen a kiadott építési engedélyek számából is látható, hogy a bizonytalanság miatt nem indítanak újabb beruházásokat a fejlesztők és a kivitelezők, ami 2020-ban jelentősen visszavetheti az építőipar teljesítményét.

(IFK/OGH Hírügynökség)