Eközben a LED-es világítás energiatakarékossági vetületét is van, akik megkérdőjelezik. Legutóbb a New York Timesban Michael Shellenberger és Ted Nordhaus tett közzé egy elemzést, mely szerint az energiahatékony technológiák nagy valószínűséggel fokozottabb energiafogyasztáshoz vezetnek. Azaz a polgárok elkapatják magukat, nem spórolnak a fogyasztással, tudván, eszközeik már nem nagy energiafalók (A témával részletesebben foglalkozott a Piac & Profit, Mégse olyan jó a LED? című cikke).

A fenti cikkben azért két, a "pazarló megállapításoknak" ellentmondani látszó gyakorlati példát is bemutatnak.

A clevelandi Renaissance Hotelben a konferenciatermekben mintegy 70 százalékkal sikerült csökkenteni az áramfogyasztást a LED-világításra való átállással. A csere és a fenntartás költségei is jóval alacsonyabbak: egy fluoreszcens égő 3000 órát bírt csak, a LED viszont 100 ezer órát. ( Az USA áramfogyasztásának 6 százalékát fordítják világításra. Amerikában és Angliában az épületekhez köthető ÜHG-kibocsátás 20 százalékát beltéri világítás eredményezi. Egyes épületeknél ez az arány a 40 százalékot is eléri.)

A Buckingham Palota nagy lépcsősora fölötti, 18,2 méter magas plafont 2009-ben látták el 32 ezer világítótestből álló LED-világítással, melyek tervezőik szerint 22 évig lesznek képesek üzemelni a királyi család örömére. Károly hercegről ismeretes, hogy környezettudatos arisztokrata, ám arról nem szól a fáma, hogy vajon az ő kérésére cserélték-e le a hagyományos égőket. A nagy beszerelés után a palota többi csillárját és a külső lámpákat is LED-esítették.

Magyarország LED-ben tényleg jobban teljesít

Ha Nobel-díjat még nem is kaptak a hazai kutatók, Európa szerte régóta nem titok, hogy a LED-es világításnak jelentős tudásbázisa van Magyarországon - számolt be a közelmúltban az Üzleti Hírszerzés portál az Egy Nobel-díj margójára: amit Magyarország tett hozzá a LED sikeréhez című cikkében.

Jelzésértékű, hogy a TÜV Rheinland nemzetközi minőségbiztosító cég Budapestre helyezte a LED-es vizsgálóközpontját, vagy hogy a GE európai LED-technológiai fejlesztései Újpesten koncentrálódnak. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a veszprémi Pannon Egyetem rendszeresen részt vesz LED-es K+F projektekben, a LED-es világítás hőtani és fénytechnikai vonatkozásában világszerte elismertek. A szakmai nívót jelzi, hogy a Dr. Schanda János professzor által vezetett kutatócsoport biztosította a tudományos hátteret nemrégiben a Sixtus kápolna LED-es világításrendszerének a fejlesztéséhez és kivitelezéséhez.

Az egyik legjelentősebb hazai LED-es fejlesztés a két éve lezárult, 650 millió forint értékű támogatással létrehozott KözLED-projekthez fűződik, amelyben a két fenti egyetemen kívül több hazai cég is részt vett. A K+F projekt létjogosultságát az adta, hogy a felhasználók tapasztalata szerint az olcsóbb LED-es világítástechnikai termékek gyártó által közölt műszaki paraméterei a valóságban nem mindig teljesülnek. Emiatt sem az alacsony fogyasztás, sem a tervezett megtakarítás nem elérhető, nem beszélve a túlmelegedés miatti gyorsabb öregedésről. A fejlesztés egyik végeredménye a közvilágításra valóban alkalmas, európai normáknak minden szempontból megfelelő LED-es lámpatestcsalád, a Pearl Light lett, mely többek között a budapesti Allee, MOM Park és WestEnd bevásárlóközpontok világításának kialakításakor is alkalmazásra került - tudtuk meg Nagy Zsolttól, a KözLED konzorciumban részt vevő Hungaro Lux Light Kft. ügyvezetőjétől.

A Hungaro Lux Light és a Prolan közreműködésével a Pearl Light termékcsalád felhasználásával egy további, világszerte egyedülálló intelligens közvilágítási rendszert fejlesztettek, mely távolról vezérelhető, oda-vissza kommunikáló köztéri lámpákat eredményezett. A Hejőkeresztúron megvalósult beruházás fényerősség-szabályozással és GSM-vezérléssel ellátott, a felszerelés óta nulla hibaszázalékkal működő közvilágítást eredményezett, az egyenként vezérelhető lámpákat akár fényjátékra is lehet használni. A kialakított intelligens rendszer a meghibásodások valószínűségét és várható időpontját is képes előre jelezni.

Ezen kívül a napokban került bejegyzésre egy újabb szabadalma a Hungaro Lux Lightnak, egy autonóm fényerősség-szabályozó rendszer, ami a kívánt időtartományban fokozatosan csökkenti vagy erősíti a fényerősséget. A külső tápellátás nélküli rendszer szintén jelentős újításnak számít világszerte. A közeljövőben további uniós K+F fejlesztésre van kilátás, melynek nemcsak a hazai vállalatok, hanem egész Európa a nyertese lehet.

(A hír szerzője: OGH)