A még mûködöképes de fizetési nehézségekkel küzdő adósoknak kínál menőtövet a módosított csődtörvény. Az új jogszabály a figzetési fegyelem rosszabodásának hatására elburjánzott felszámolási eljárásoknak kíván megálljt parancsolni, mert azzal minden szereplő adós, hitelező, munkavállaló, állam is rosszul járt. A folyamat megállítására a jogalkotó újraszabályozta a csőd, mint inkább egy piacbarát, reorganizáció párti alternatíva lehetőségét, ami lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy mûködésüket átalakítsák és azza talpra álljanak. A vállalkozói körbetartozások és rossz fizetési morál a hitelezőket abba a helyzetbe hozta, hogy az adóssal szembeni követeléseik behajtása érdekében az azonnal és legközvetlenebb érvényesítési gyakorlathoz, a felszámolási eljáráshoz folyamodjanak. ezzel sok esetben nem az volta acéljuk, hogyaz adóst ténylegesen fel is számolják, hanem az, hogy az adóst a felészámolás tényleges elrendezése előtt fizetésre kényszerítsék. Ha azonban kiderült, hogy az adós valójában fizetésképtelen és elindult a felszámolási eljárás, akkor nem volt mód a folyamt megállítására és az adóst végül is felszámolták.
A csődtörvény módosításával, éppen az volta cél, hogy az átmenei fizetési nehézségekkel küzdő, de egyébként mégmûködöképes vállalkozások felszámolását el lehessen kerülni. A vállalkozások mentőövet kaphatna, hiszen az új jogszabályok alapján igénybe vehető 90 napos - automatikus- fizetési moratórium alatt a céga mûködésén kívül tudja rekszeteni a hitelezőket, és erőforrásait további üzleti tevékenységéhez szükséges reorganizációra fordíthatja.Ez a megoldás a hitelezőnek is jó, mert ezen időszak alatt előkészített reorganizáció következtében a nagyobb eséllyel vállik jó adóssá.
Forrás: www.tranizt.hu
