A 16 különböző amerikai titkosszolgálat hatáskörét és feladatait tartalmazó, 12 333. számú végrehajtási utasítást még a néhai Ronald Reagan elnök adta ki 1981-ben. Az illetékes kormányzati tisztségviselők több mint egy évig tárgyaltak csendben a reformról, igyekezvén úgy átszabni a törvényt, hogy az tükrözze a nemzeti hírszerzési igazgatónak mint az összes titkosszolgálat fejének új szerepét. Ezt a posztot a kongresszus 2005-ben hozta létre a 2001. szeptember 11-i terrortámadások folyományaként, de bírálói szerint anélkül, hogy a DNI megkapta volna a titkosszolgálatok irányításához szükséges költségvetési és politikaformáló hatásköröket.
Az új irányelvek továbbra is érvényben hagyják a tilalmat a külföldi vezetők elleni merényletekre, valamint embereken végzett kísérletekre. (Utóbbiak csak az alanyok beleegyezésével folytathatók.) A CIA a múlt század 50-es éveiben ugyanis rendszeresen próbált ki LSD-t emberi alanyokon, amit egy szenátusi vizsgálat derített fel 1977-ben.
A DNI-nek az új irányelvek értelmében ezentúl joga lesz rendelkezni minden olyan hírszerzési információ felett, amelyhez egynél több szolgálatnak van köze. Ez utóbbi rendelkezés célja, hogy átfogóbb információcserére kényszerítse a szolgálatokat, amelyek rendszerint nem szívesen osztják meg egymással fontos értesüléseiket. Egyúttal arra utasítja az ügyészséget, hogy dolgozzon ki olyan irányelveket, amelyek lehetővé teszik a szolgálatoknak a hozzáférést más szolgálatok információihoz.
Az egyik leginkább vitatható változás az, hogy a DNI lehetőséget kap más országok szolgálataival való kapcsolatépítésre, ami hagyományosan a CIA kiváltsága volt. Az új irányelvek mindazonáltal kikötik, hogy a CIA-nek "koordináló szerepe" van ennek az együttmûködésnek az alakításában.