Garanciális szempontból is korszerûsítésre vár a nemzetbiztonsági törvény. Jelenleg ugyanis a titkos adatgyûjtésben érintett szerveknek csak egy része áll a parlamenti szakbizottság kontrollja alatt. Ráadásul a technika dinamikus változása és az illegális hírszerzés fejlődése egyaránt nehezíti a hatékony nemzetbiztonsági, illetve bûnüldözői munkát. Magyarországon tucatnyi bûnüldöző szervezet gyûjthet, kezelhet, illetve kérhet titkosszolgálati módszerrel megszerzett információkat. Ilyenek természetesen a szolgálatok – Nemzetbiztonsági Hivatal, Információs Hivatal, Katonai Felderítő Hivatal, Katonai Biztonsági Hivatal, valamint a technikai lebonyolítást végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat –, valamint a rendőrség egyes egységei – például a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Köztársasági Õrezred, a terrorelhárító szolgálat –, az ügyészség nyomozószervei, a vám- és pénzügyőrség nyomozószervei, a Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központ, illetve a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata – a fegyveres testületek „belső elhárítása”.
Ezek közül azonban csak az öt titkosszolgálat áll az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottsága ellenőrzése alatt – mutatott rá a jogszabályok változtatásának szükségességére dr. Pintér István, a szerdán alakult Titkosszolgálati Reformbizottság szóvivője. Hozzátette, ma a rendőrség a legnagyobb megrendelője a titkos adatgyûjtésnek, de a pénzügyőrség is idetartozik, mely megkapta a pénzügyi bûncselekmények – az egykori „adórendőrség” – nyomozati jogkörét, ráadásul a polgárok legérzékenyebb adatait, a pénzügyi információkat kezeli.
Ez év áprilisában az adatvédelmi biztos ajánlást bocsátott ki, melyben megállapította, hogy az 1995-ös nemzetbiztonsági törvénynek ma sincs a titkos információgyûjtésre vonatkozó végrehajtási rendelete. Ráadásul a törvény megszületése óta az informatikai eszközök az otthonok megszokott tartozékaivá váltak, amit a jogszabály nem „követett”.
A titkosszolgálati eszközök alkalmazását az igazságügyi miniszter, illetve az erre kijelölt bíró engedélyezi. Az ombudsman leszögezte: a bírói eljárásra nem terjed ki a nemzetbizottsági bizottság ellenőrzési jogköre. Ez ugyan összhangban van a bírói függetlenség követelményével, ám azt eredményezi, hogy a bírói határozat utólagos tartalmi vizsgálatára egyetlen állami szerv sem jogosult. Jóri András adatvédelmi biztos felkérte a szakminisztereket a titkos információgyûjtést újraszabályozó törvénymódosítás előkészítésére.
Pintér István mindehhez hozzátette: bár fontos a jogszabályok „felfrissítése”, de a jogalkotóknak fel kellene figyelnie arra is, hogy sok multinacionális cég is végez vagy végeztet kontroll nélkül olyan megfigyelést, lehallgatást, ellenőrzést, amit csak a szakszolgálatok tehetnének meg.
Ezek közül azonban csak az öt titkosszolgálat áll az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottsága ellenőrzése alatt – mutatott rá a jogszabályok változtatásának szükségességére dr. Pintér István, a szerdán alakult Titkosszolgálati Reformbizottság szóvivője. Hozzátette, ma a rendőrség a legnagyobb megrendelője a titkos adatgyûjtésnek, de a pénzügyőrség is idetartozik, mely megkapta a pénzügyi bûncselekmények – az egykori „adórendőrség” – nyomozati jogkörét, ráadásul a polgárok legérzékenyebb adatait, a pénzügyi információkat kezeli.
Ez év áprilisában az adatvédelmi biztos ajánlást bocsátott ki, melyben megállapította, hogy az 1995-ös nemzetbiztonsági törvénynek ma sincs a titkos információgyûjtésre vonatkozó végrehajtási rendelete. Ráadásul a törvény megszületése óta az informatikai eszközök az otthonok megszokott tartozékaivá váltak, amit a jogszabály nem „követett”.
A titkosszolgálati eszközök alkalmazását az igazságügyi miniszter, illetve az erre kijelölt bíró engedélyezi. Az ombudsman leszögezte: a bírói eljárásra nem terjed ki a nemzetbizottsági bizottság ellenőrzési jogköre. Ez ugyan összhangban van a bírói függetlenség követelményével, ám azt eredményezi, hogy a bírói határozat utólagos tartalmi vizsgálatára egyetlen állami szerv sem jogosult. Jóri András adatvédelmi biztos felkérte a szakminisztereket a titkos információgyûjtést újraszabályozó törvénymódosítás előkészítésére.
Pintér István mindehhez hozzátette: bár fontos a jogszabályok „felfrissítése”, de a jogalkotóknak fel kellene figyelnie arra is, hogy sok multinacionális cég is végez vagy végeztet kontroll nélkül olyan megfigyelést, lehallgatást, ellenőrzést, amit csak a szakszolgálatok tehetnének meg.
(Forrás: www.nepszava.hu)
