Az Innohightech Feltalálók Fejlesztők és Befektetők Egyesülete 2008 őszén alakult meg, azzal a céllal, hogy hidat képezzen a magyar feltalálók és fejlesztők, illetve a gyártók és a piac között. A hazai ipari parkok jelentős részében igen alacsony szintû az innováció, ilyen tevékenységet csupán negyedük végez. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni - mondta Paulik Péter, az egyesület mûszaki tanácsadója. Ennek jegyében indult el az Innohightech az Ipari Park Konzorciumok (IPK) Projekt, amelynek legfőbb célja az egyesület feltalálóinak és fejlesztőinek segítése és támogatása szabadalmaik létrejöttében itthon és külföldön, a találmányok, prototípusok piacképességének vizsgálatával, legyártatásának elősegítésével és piacépítéssel.

Nagy súlyt kívánnak fektetni a gyártástechnológia megújítására, tapasztalataik szerint ugyanis ez jelentős mértékben emelné az ország iparának fejlettségi szintjét, egyúttal pozitív képet mutatva a külföldi befektetőknek is. A projekt előkészítési fázisában az egyesület begyûjti a részvétel iránt érdeklődő cégek szándéknyilatkozatait és mûszaki paramétereiket tartalmazó adatlapjaikat, ezek kiértékelését követően pedig tárgyalásokat kezdeményeznek az összevont gyártásról. Az első ütemben a cégek egységes összevont gyártási tevékenységét valósítják meg, illetve a gazdaságilag átszervezik azokat. A második fázis a megfelelő ipari parkba integrálást jelenti, egy közös - tőkebevonással bővíthető - gazdasági társaság formájában, amely mintegy 30-40 kisebb gyártó céget tömörít majd. A harmadik ütemben a további fejlesztéseket hajtják végre az információ-, folyamat- és terméktechnológia, illetve energetika területén. Ezekbe a konzorciumi kft.-kbe, illetve akár egyedi találmányokba biztosít az egyesület tőkebevonási lehetőséget magán- és intézményi befektetők számára - tette hozzá Sutáné Mónika, az egyesület vezetője.

Az IPK keretein belül először a feltalálókat segítő gyártóbázisokat szeretnénk megszervezni, ahol a találmányok prototípusai készülnének, illetve a sikeresnek ítélt fejlesztések gyártását is támogatnánk szervezéssel és tanácsadással - tette hozzá Paulik. A legnagyobb figyelmet a globális jelentőségû, infokommunikációs, klímaváltozással összefüggő, energetikai és környezetvédelmi témájú találmányoknak szenteli az egyesület. A megvalósítás finanszírozási oldalát hivatott megteremteni az, hogy tagjaik közé a feltalálókon kívül magán- és intézményi befektetőket is várnak. Az üzleti életben kevésbé jártas feltalálóknak nem kell anyagi források után kutatniuk: amennyiben találmányukat piacképesnek ítéli a befektető, az egyesület keretei között lényegesen gyorsabban juthatnak eredményre - fejtette ki a tanácsadó. Jelenleg mintegy 150 fémipari gyártó cég érdeklődik a projekt iránt, emellett támogatja a projektet a Magyar Szabadalmi Hivatal. A gyárak egységesítéséhez ágazati gyárfejlesztési tervezetet állítunk össze, majd ezek után a kivitelezésben is közremûködünk - mondta Sutáné Mónika. Az egyesület égisze alatt az IPK-menedzsment végzi majd az irányítást. Először a hét régióban IPK fejlesztési projekteket állítanak fel, az erőforrások országos felmérését és elemzését követően pedig ágazati szintû fejlesztési projekteket hoznak létre. A szimuláció és a gyártási tervek elkészítése után logisztikai szempontból tervezik meg a gyárakat, a folyamat végső lépéseként pedig minőségbiztosítási rendszereket vezetnek be.

Meghaladja a 12 ezer hektárt az ipari parkok területe

Az NFGM adatbázisa szerint 206 ipari park mûködik Magyarországon, összesen 12 ezer hektárnál is nagyobb alapterületen. Az itt foglalkoztatottak száma a teljes ipari foglalkoztatotti létszámhoz viszonyítva folyamatosan növekszik: 2007-ben 26,7 százalékra emelkedett. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2008-ban 38,6 milliárd, 2009-2010-ben 17 milliárd forintot biztosít a hazai ipari parkok fejlesztésére.

Forrás: Leszák Tamás/NSZ