...amivel mások magánéletében turkálhatunk, a vonatkozó törvény már egy komolyabb diktafont is titkosszolgálati eszköznek minősít.

Annak ellenére, hogy hazánkban a hatályos jogszabályok szerint csak az NBH szakszolgálata végezhet legálisan lehallgatást az ügyészség, a rendőrség vagy egyéb nyomozó hivatalok megkeresésére - és a bíróság jóváhagyásával -, egyre komolyabb piaca van az ezt „házilag" is lehetővé tevő eszközöknek. „Mindenkinek van olyan a kapcsolatrendszerében, akár családtag, alkalmazott vagy ellenség, akit megfigyelne vagy lehallgatna, ha tehetné" - magyarázza az egyik legnagyobb hazai internetes kémtechnológiát forgalmazó cég munkatársa, miért is üzlet Magyarországon ebben a mûfajban utazni.

Leginkább féltékeny házastársak keresik a berendezéseket, de vannak vevői között ügyvédek, rendőrök, magánynomozók és a belügyminisztérium munkatársai is. Füstjelzőbe, asztali órába, faliórába, nyakba akasztható fényképes igazolványba rejtett; tollba, szemüvegbe, karórába épített; gombnak, csavarnak álcázott minikamerák széles választékából szemezgethetnek a kedves vásárlók. Akinek pedig elég a hang is, az csak egyszerûen elhelyez ismerőse környezetében egy számológépbe vagy tollba rejtett poloskát, vagy egy olyan kémtelefont, melyet saját hívásával tud észrevétlenül aktiválni, így pótolván a fizikai jelenlét hiányát. De körülbelül kétmillió forintért olyan készüléket is vásárolhatunk, amelynek segítségével bármikor belehallgathatunk a kontrollált személy telefonbeszélgetéseibe, sms-eit ellenőrizhetjük, sőt a hívószámával mi magunk is kezdeményezhetünk hívást harmadik fél irányába.

A szerkentyûk csaknem kivétel nélkül külföldről érkeznek hazánkba, és hogy a vámkezelés során - ha ugyan eljutnak a vámudvarig - melyik igényel hatósági beavatkozást, azt törvény mondja ki. „Ha a Vám- és Pénzügyőrség olyan áruval találkozik, melynek behozatalakor felmerül a gyanú, hogy az adott termék engedélyköteles, akkor erről szakértői véleményt kérünk. Engedély hiányában a termék lefoglalásra kerül, és visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel bûncselekmény elkövetésének gyanújával indul eljárás a cég vagy az illető ellen" - tájékoztatta lapunkat Sipos Jenő ezredes.

A Vám-és Pénzügyőrség (VPOP) szóvivője úgy tapasztalja, hogy az említett eszközök leggyakrabban az utasforgalom, illetve a postai küldemények ellenőrzése során kerülnek elő, annak ellenére, hogy birtoklásuk kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett.

Nagy kérdés, hogy miért engedélyköteles egy olyan eszköz használata, amit bárki megvásárolhat egy szupermarketben, illetve miért lehet olyan eszközöket vásárolni Magyar-országon, melyeket csak a titkosszolgálat használhat? Abban a lapunk által megkérdezett biztonságtechnikai szakértők, magánnyomozók és kémtechnikát forgalmazók is egyetértenek, hogy a törvényi szabályozás abszurdba hajló élethelyzeteket produkál. Egy közönséges hipermarketben számlára (!) vásárolt tolatókamera ugyanis hazánkban már „titkos vizuális megfigyelés eszköze" lehet, ha pedig valaki 10 óránál hosszabb szöveget rögzíteni képes diktafon birtokosa, akkor elvileg titkosszolgálati eszközt tart magánál illegálisan.

Utóbbi korlátozás nemcsak azért vicces, mert manapság már csak ilyet lehet kapni, hanem azért is, mert egy memóriabővítő kártyával bármely telefon nagyobb teljesítményre képes, mint a legmodernebb diktafonok - ráadásul a mobil nem minősül haditechnikai felszerelésnek. Engedélykötelesek továbbá a poloskák és a blokkoló frekvenciákat kibocsátó zavaró eszközök, melyek épp a lehallgatásokat vagy a GPS nyomkövetéseket hivatottak meghiúsítani. Enyhébben szabályozza a törvény azokat az eszközöket, melyek nem engedélykötelesek, vagyis magáncélra felhasználhatók ugyan, ám az általuk készített felvétel kezelése már korlátozásokba ütközik. Így például egy golyóstollba rejtett kamerát elvihetünk magunkkal üzleti tárgyalásainkra, de a kép- és hanganyagot nem adhatjuk át harmadik személynek, és nem tehetjük ki az internetre.

Egy fővárosi bejegyzésû kémtechnikai portál tulajdonosa arról tájékoztatta a Heteket, hogy a szabályozás és a gyakorlat eltéréseiből adódó zavarok miatt jelenleg is több olyan per van folyamatban, melyeknél boltban, számlával vásárolt eszközök okozták a bajt. Nemrég Farkasházy Tivadar, a Hócipő főszerkesztője mutogatott ilyeneket szabadon a Heti Hetes címû mûsorban, majd pár napra rá országos hír kerekedett abból, hogy a VPOP hat darab több funkciós, kép- és hangrögzítésre alkalmas tollat, és egy darab hasonló adottságokkal rendelkező karórát foglalt le egy távolkeleti fiatalember csomagjából, aki állítólag azóta is előzetes letartóztatásban van.

Rutinos rókák

„Milyen jogszabályba ütközik az, amiről nem tudjuk, hogy van?" - teszi fel a jogos kérdést Sándor István, alias „Papa", egykori főnyomozó, aki sok egykori kollégájához hasonlóan magánnyomozói praxisában kamatoztatja tapasztalatait. Szerinte értelmezhetetlen a jogalkotó megfigyelési eszközökkel kapcsolatos szigora, miközben ma már bármilyen készülék beszerezhető, amellyel illegálisnak minősülő lehallgatást lehet folytatni. A magánnyomozók emiatt elsősorban szakmai tapasztalataikra kénytelenek támaszkodni.

Támaszkodnak is, de azért néha visszaballagnak a szervezethez egy kis információért. Lagalábbis ezt állítja a Személy- Vagyonvédelmi és Szakmai Kamara elnöke. Németh Ferenc szerint nem ritka, hogy a rendőrségtől pár hónapja leszerelt kollégák arról panaszkodnak a kamarának, hogy nem kaptak meg adatokat mondjuk a gépkocsi-nyilvántartásból. Mi a probléma? - kérdezi az elnök. - Ezek az emberek már nem rendőrök, ami információ korábban hivatalból a rendelkezésükre állt, azért ma már keményen meg kell dolgozniuk. És még így sem lehet kiszûrni, hogy a nyilvántartásokban szereplő adatok egy része ne jusson illetéktelenek kezébe. Ennek ellenére az elmúlt tíz évben a hazánkban tevékenykedő 1300 magánnyomozó egyike ellen sem született ilyen ügyben elmarasztalás. Németh Ferenc szerint a miértre egyszerû a magyarázat: az erre ráállított fiatal rendőröknek 20-30 éves bûnügyi tapasztalattal rendelkező „rutinos rókákat" kellene nyakoncsípniük. Nem véletlenül döntött úgy a jogalkotó már tíz évvel ezelőtt, hogy a rendvédelemi szervek bizonyos egységeitől távozó személyeknek, illetve akik operatív területen dolgoztak, minősített információkkal „bajlódtak", egy évig ne végezhessenek magánnyomozást.

Ha letelt az egy év, akkor is főleg féltékeny házastársak vagy az üzleti életben konkurensek által fenyegetett cégek keresik meg őket, akik nem kívánnak belebonyolódni a hírszerzés útvesztőibe. Szabó Sándor, a Hesber magánnyomozó iroda vezetője azonban még lehallgatóberendezések telepítését sem vállalja, mert bevallása szerint azzal nemcsak magának, hanem megbízójának is ártana. Kivételként az olyan esetekre tekint, amikor fiatalkorú életvitelének ellen­őrzésére kérik fel a szülői felügyeleti jog keretein belül, vagy életveszélyben lévő házastárs kíván bizonyítékokat gyûjteni brutális párja ellen. Felhívják viszont olyan cégek, akik arról kívánnak meggyőződni, hogy őket nem hallgatják-e le. Miután a magánnyomozó meggyőződőtt arról, hogy ügyfele ellen nem folyik büntető eljárás, illetve nem olyan beosztásban dolgozik, amelyhez kötelezően társul az átvilágítás - ilyen esetekben ugyanis nem illik megtalálni a készüléket -, kezdődhet is a „poloskátlanítás".

A klasszikus lehallgatóberendezés jeleket bocsát ki magából, nincs más dolga tehát, mint annak bemérése. Ez történhet a klasszikus „amatőr" módszerrel, melynek során headszettel a fülünkben rádióra állítjuk a mobilunkat, és körbesétálva a szobában a zavaró hullámokat figyeljük, de persze a megfelelő detektor alkalmazásával is (szintén beszerezhető az interneten). Szabó Sándor megmutatja kuncsaftjának a fellelt szerkezetet, de leszerelni már nem hajlandó, az ő megbizatása csak idáig terjed.

Ami a legálisan használható technikai berendezéseket illeti, a magánnyomozó külföldi szakmai konferenciákon és kiállításokon szembesül a magyar viszonyok tarthatatlanságával. Ennek ellenére mégis úgy érzi, hogy ha a nyugat-európai, jogszabályokkal is megtámogatott lehallgatási gyakorlat honosodna meg hazánkban, akkor az erre szakosodott bûnözői csoportok rövid időn belül átvennék a piac irányítását.

És bizony a kamara is aggódik a szakma jövője miatt, mivel ismereteik szerint a kormány - uniós elvárásokra hivatkozva - még idén törvényileg kívánja liberalizálni a magánnyomozásra vonatkozó szabályokat. Németh Ferencék úgy látják, hogy ez a tervezett lépés elsősorban a különböző külföldi érdekeltségek térnyerését fogja eredményezni a magyar piacért folytatott küzdelemben. Amellett ugyanis, hogy ellehetetlenül a szakmai nyilvántartás és kontroll fegyelmező ereje, előreláthatólag a megkeresések három százalékát kitevő magánélettel kapcsolatos megrendelések maradnak csak hazai vállalkozások kezében, miközben az ipari hírszerzés és elhárítás kategóriájába tartozó ügyek tömegei a beáramló külföldi cégeknél landolhatnak.

Forrás: ATV.hu