A pazarlásban a szerverek járnak élen, számszerûsítve a tárolókapacitások 30–40 százaléka kihasználatlan. Néhány cégnél ugyanakkor a takarékosságban addig is elmennek, a világszerte terjedő környezettudatosság jegyében felhasználják a szerverek által termelt hőt. Az IBM például egy Zürich melletti kis faluban most épülő szerverhotelében a helyi közfürdő fûtésére használják a hőt.

Az ötletes és egyedi megoldás a későbbiekben hasonló zöld utakra vezethetik a nagyvállalatokat. Tudatos gondolkodással, hatékony tervezéssel akár a legkisebb vállalkozások is sokat tehetnek környezetünkért és az IT költségek lefaragásáért.

Teljesítmény és biztonság

Laptop, vagy desktop?

A nagy mûszaki áruházláncok széles kínálatának és kedvező árainak hatására már 2007-ben is több noteszgépet adtak el Magyarországon, mint desktopot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem érdemes megfontolni olcsóbb asztali gép beszerzését!
Ha irodába keresünk gépet, a legkevésbé fontos szempont a teljesítmény, hiszen a szövegszerkesztővel, a táblázatkezelővel vagy az internetböngészővel a legegyszerûbb konfigurációk is megbirkóznak.

Az egyik legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venni: a kinézett gép minősége, megbízhatósága, ehhez kapcsolódóan a szerviz- és a garanciális feltételek. A számítógép-beszerzést legtöbben három évre tervezik, hiszen ennyi idő alatt számolható el a gép teljes értéke.

A következő lényeges pont a biztonság kérdése. A desktop mindenképpen előnyben van, hiszen használója nem viszi magával, tehát nem veszítheti el, nem lophatják el tőle, így az értékes céges adatok sem kerülhetnek illetéktelen kezekbe. Igaz, az adatvédelemre a noteszgépek esetében is vannak már megbízható megoldások, amelyek a merevlemezen tárolt adatokat eleve hardveresen titkosítják, így azok más számítógépen nem olvashatók.

Drága a mobilitás

A harmadik – és valószínûleg döntő – érv a desktop-notebook kérdésben a mobilitás. Egyértelmû, hogy itt merrefelé billen a mérleg nyelve, csupán az a kérdés, hogy szükség van-e az adott cégnél a mobilitásra csak azért, mert az trendi. Szintén nem elhanyagolható szempont a számítógép-beszerzésre fordítandó összeg.

Egy márkás, korrekt biztonsági megoldásokat felvonultató, megbízható, 3 éves garanciával kínált noteszgép legalább 180–200 ezer forintba kerül. Ha pedig valamilyen különleges igény merül fel (például: legyen a gép kicsi és könnyû, vagy nagyon erős), akkor ez az összeg meg is duplázódhat.

Szupergépek, felesleges programok

A vállalatok munkatársaik számára legtöbbször nem energia- és költséghatékony munkaállomásokat szereznek be, hanem inkább középkategóriájú laptopokat. Az ilyen cégnél az új munkatársak járnak a legtöbb költséggel, mert nekik általában vadonatúj noteszgép dukál, amely egy vezető esetében igen drága is lehet. Az olcsóbb modelleket sokan kerülik, noha ezt gyakran semmi sem indokolja.

A gépekben rejtőző hatalmas merevlemezek nagy része is kihasználatlan, rosszabb esetben pedig a tulajdonos mp3- és mozifilmgyûjteménye terpeszkedik rajta. A bizonytalan forrásból letöltött programok és fájlok csak tovább fokozhatják a biztonsági problémákat.

Az operációs rendszerek költségeit sem feladatra optimalizálva tervezik a cégek. Néha az olcsóbb Linux csupán addig fut a frissen megvásárolt konfiguráción, amíg az első használat után felül nem írják egy költségesebb Windows-verzióval. Továbbra sem tapasztalható áttörés az ingyenes irodai csomagokkal kapcsolatban, felhasználói táboruk meglehetősen lassan növekszik, pedig funkcionalitásukban már szinte egyáltalán nem maradnak el a fizetős megoldások mögött.

A cégek adminisztrációját végző munkatársaknak sem feltétlenül kell a leggyorsabb 3D-gyorsítóval felvértezett, ultragyors PC-vel könyvelniük, számlázniuk. Ezek a programok általában a legegyszerûbb konfigurációkon is elfutnak.

Drága kommunikáció

További pénzkidobást jelenthet olyan mobilinternet-csomagok előfizetése, amelyek nem fixdíjasok. Ilyen esetben egy mobil munkaerő egy hónap alatt fizetése többszörösét is elszórhatja úgy, hogy a hatalmas számlát a cég állja.

A telekommunikáció is a pazarlás melegágya lehet, ha nem alkalmaz a cég VoiP-megoldásokat, internettelefon-, illetve azonnali üzenetküldő alkalmazásokat. A kollégák sok helyen még vonalas számon hívják egymást, vagy a céges mobil költségeivel örvendeztetik meg a hónap végén munkaadójukat. A rosszul menedzselt kommunikációs megoldások miatt szintén rengeteg a felesleges költség.

(Forrás: www.fn.hu)