Cikksorozatunk első részében a cégalapításhoz, az egyéni vállalkozói engedély kiváltásához szükséges dokumentumokat és az ezzel járó kiadásokat részletezzük. 

Horvátországot ma már nem tartják túl kockázatosnak a külföldi befektetők, ebben nagy szerepe van annak, hogy az elmúlt 10 évben összesen 11,2 milliárd amerikai dollár külföldi tőke áramlott az országba. Horvátországban a gazdasági szerveződés alapja a vállalkozói és a piaci szabadság, az ország mind a hazai, mind a külföldi vállalkozónak egyenlő jogi helyzetet biztosít a piacon. Gazdasági társaságot kétféleképpen - vagyoni- vagy személyi társaság formájában - lehet mûködtetni.

Vagyoni társaság esetén a cég tagjai a társaságba bevitt vagyon nagyságáig felelnek. Ilyen többek között a Kft. (d.o.o.), az Rt. (d.d.) és a gazdasági Érdekegyesülés (GIU). Az utóbbi esetben az alapító csak segíti a gazdasági tevékenységet, de nyereséget nem szerezhet magának. Kft-alapítás esetén a minimum alaptőke 20 ezer Kn (kb. 37,-Ft/Kn árfolyammal lehet számolni), részvénytársaság esetén pedig 200 ezer Kn.

A másik forma a személyi társaság, amelynek egyetlen tagja teljes vagyonával felel a társaság kötelezettségeiért. Ilyen lehet többek között a Kkt. (j.t.d.) és a Bt. (k.d.).

Horvátországban céget alapítani és bejegyeztetni akár egyetlen közjegyzői pecséttel is lehet. A cégbíróság a gyakorlatban 2-3 hét alatt bejegyzi a céget. A bejegyzési határozat kézhezvételét követően el kell készíttetni a cég bélyegzőjét, valamint az Állami Statisztikai Hivatalban statisztikai számot kell kérni. Az itt kapott szám - matièni broj - egyben adószámként is funkcionál.

Az előnyök kihasználása érdekében nem árt egy cégalapításban jártas ügyvédhez fordulni. A társaság bejegyzéséhez - a társaság formától függően – az ügyvezető, az igazgatóság, valamint a Felügyelő Bizottság tagjainak neve szükséges. Egy Kft. esetén a bejegyeztetés költsége becslések szerint 10-20 ezer Kuna + ÁFA összeg. Ezek a költségek a közjegyzői díjból, a cégbírósági illetékből, a közzétételi díjból és a fordítás költségeiből állnak. Természetesen a magyar viszonyokhoz hasonlóan költségként elszámolhatók. A cég nevénél annyi érdekesség van a horvát szabályozásban, hogy a horvát - az ország nyelvén „hrvatska" - szót csak a megfelelő állami szervek engedélyével lehet felhasználni.

A törzstőkére vonatkozóan a magyartól eltérő szabály érvényesül. Cégek utalhatják, de magánszemélyek akár készpénzben is befizethetik. (15 ezer Kn alatt Kn-ban, efelett más valutában). Ha azonban külföldi jogi személy az alapító, akkor csak utalással lehet törzstőkét befizetni.

Ingatlant szerezni nehéz

Horvátországban céget alapítani ugyan nem nehéz, ingatlant szerezni természetes személyként viszont már sok bonyodalmat okoz. Az engedélyezés, tulajdonszerzés hosszú évekig elhúzódik, rosszabb esetben meg is tagadhatják az engedélyezést vagy a bejegyzést. Ilyenkor egy, a szerződés időpontjában megfizetett foglaló akár el is veszhet. Amennyiben a több éves bürokrácia után mégiscsak sikerül megszereznünk egy horvát ingatlan tulajdonjogát magánszemélyként, legálisan bérbe adni csak horvát egyéni vállalkozóként tudjuk. A külföldi magánszemélynek tehát ki kell váltania az egyéni vállalkozói igazolványt a bérbeadáshoz. Ellenkező esetben csak horvát utazási irodán keresztül adhatja bérbe az ingatlant. Cégalapítás után viszont kockázatmentesen lehet hozzájutni az ingatlan tulajdonjogához, ahogy a koncessziós jog megszerzése sem ütközik nagyobb akadályba. A külföldi tulajdonú, ám horvát cég már belföldi jogi személynek számít Horvátországban.

 A teljes cikk itt olvasható!