2023-ban Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa. Kevesen gondolnak bele, hogy egy ilyen méretű projektnek milyen fenntarthatósági, környezetvédelmi kérdései vannak. De hol tartanak most a beruházások ebből a szempontból? Erről beszélgettek a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Műhely című beszélgetéssorozatának legújabb részének vendégei.
Az Európa Kulturális Fővárosa címet több mint 30 éve hozták létre, és azóta is az EU kultúrpolitikájának egyik legjelentősebb produktuma. A címet az EU Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága ítéli oda annak érdekében, hogy rávilágítson tagállamainak kulturális gazdagságára, növelve az európai polgárok közös kulturális térségéhez való tartozásának érzetét és ezáltal egymás jobb megértését.
A címet birtokló város és régió, az ott létrejövő kulturális produktumokkal az európai figyelem középpontjába emelkedik, így javítva a város imázsát, fokozva a lokális kreatív ipar hatékonyságát és növelve turisztikai vonzerejét.
2010-ben, első magyar városként Pécs nyerte el ezt a címet, míg 2023-ban Veszprém lesz a kulturális főváros, bevonva a város és a régió intézményeit, kulturális színterének szereplőit és civil szervezeteit.
Az egy éves program hivatalosan Veszprém-Balaton 2023 néven fut, és kiemelt eleme a fenntarthatóság. A szervezők olyan fejlesztéseket valósítanak meg, amik segítik a régió modernizációját, mindezt oly módon, hogy azok hosszú távon is a régió környezeti és gazdasági érdekeit szolgálják.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány beszélgetésében Temesvári Balázs, a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a fenntarthatóság az egyik zászlóshajója a programévnek, és már a felkészülés is ennek jegyében történik. Több környezeti fókuszú kezdeményezés is elindult már idén a projekt keretében, például
az új építkezéseknél figyelnek az energiatermelésre, vízhasználatra;
a rendezvényeknél figyelnek a hulladékkezelésre, a zöldfelület kihasználására;
együttműködnek a Pannon Egyetemmel a zöld fejlesztések érdekében.
Temesvári kiemelte: a közlekedés kialakítása az egyik leghangsúlyosabb kérdés. Most folyik annak megtervezése, hogyan tudják megakadályozni, hogy a jelentősen megnövekedő autóforgalom ellehetetlenítse el a város életét, hanem alternatív közlekedési eszközökkel lehessen megközelíteni a rendezvények területét.
Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatója szerint 2010-ben még mást jelentett számukra a fenntarthatóság: elsősorban az volt a cél, hogy a kulturális főváros-projekt keretében megépülő létesítményeket hosszú távon tudják fenntarthatóan működtetni, azok iránt megmaradjon az érdeklődés.
A városfejlesztési szakember úgy látja, ma már Pécs is másként tervez, a környezetvédelmi szempontok sokkal hangsúlyosabban jelennek meg.
Kiváncsi, mit írnak a versenytársakról? Elsőként olvasná a szakmájával kapcsolatos információkat? Kulcsemberekre, projektekre, konkurensekre figyelne? Segítünk!
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
