A belső ellenőrzés világában tapasztalható változások ellenére hazánkban sok szervezet még mindig inkább csak további költségnek tartja a belső ellenőrzési tevékenységet. Pedig lehetne akár olyan funkció, amely stratégiai célokat támogat. A PricewaterhouseCoopers és a Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezete...
... (BEMSZ) által közösen készített és a napokban publikált felmérés célja egy független fórum biztosítása volt, amely lehetőséget teremt a különböző iparágakban mûködő belső ellenőrzési szervezetek számára, hogy beszámoljanak a szakma legfontosabb tendenciáiról és a legégetőbb kérdésekről. A belső ellenőrzés elsődleges feladata a megfelelőségi vizsgálatok elvégzése és a kontrollok ellenőrzése. Kockázati szempontból a legfontosabb területet a társaság mûködési hatékonysága és a megfelelő kontrollkörnyezet kialakítása jelentik.
A felmérésben részt vett cégek 79 százaléka rendelkezik magyarországi belső ellenőrzési tevékenységgel. Ahol nincs belső ellenőrzési tevékenység, annak elsődleges oka az, hogy azt a külföldi vállalatcsoport belső ellenőrzése látja el. A belső ellenőrzés döntően a vezetőség (50%), illetve a felügyelő bizottság/audit bizottság (41%) felé tartozik beszámolási kötelezettséggel. A válaszadók viszonylag kis része (37%) rendelkezik audit bizottsággal. A belső ellenőrzés éves költségkerete alacsonynak mondható, hiszen a szervezetek több mint 90 százalékánál a nettó árbevétel 0,25 százaléka alatt van.
A válaszadók 57 százaléka nincs meggyőződve arról, hogy a belső ellenőrzés korszerû eszközöket és módszereket alkalmaz tevékenysége során. A Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete (IIA) normáinak való teljes megfelelés a válaszadók 80%-ánál nem teljesül. Részleges megfelelésről 23 százalék nyilatkozott. A szervezetek egyharmadának van belső ellenőrzési alapszabálya, ötödük pedig nem rendelkezik kialakított belső ellenőrzési módszertannal.
A belső elfogadottság és a megfelelő támogatottság jelentik a legnagyobb kihívást
A felmérés rámutatott, hogy a válaszadók jelentős részénél a belső ellenőrzés nem részesül megfelelő mértékû támogatásban a szervezeten belül: minden harmadik válaszadó vélte úgy, hogy támogatottsága nem kielégítő és a menedzsment nem értékeli az osztály értékteremtő tevékenységét.
A jövőben a belső ellenőrzési szakembereknek egyre inkább szem előtt kell tartaniuk, hogy mekkora hozzáadott értéket teremtenek a vállalat számára és ezt az értékteremtő tevékenységet hogyan tudják hasznosítani a szervezeten belül. Kulcskérdés továbbá, hogy mindezt megfelelően kommunikálják a menedzsment felé. „Természetesen ahhoz, hogy ezek az előnyök jelentkezhessenek, először beruházásra van szükség, méghozzá a belső ellenőrzési humán erőforrásokba, folyamatokba és infrastruktúrába” – hangsúlyozta Nagy Péter, a PricewaterhouseCoopers igazgatója. „Rendkívül fontos például a munkatársak motiválása az okleveles belső ellenőri (CIA) képesítés megszerzésére, az IIA normák bevezetése és betartása, valamint külső minőségbiztosítási ellenőrzés készíttetése.”
(Forrás: www.hvg.hu)
