Az emberi anatómia inspirálta a világ első hajlított, elektronikus "szemkameráját", amelyet amerikai kutatók hoztak létre és írnak le a Nature címû brit tudományos lap eheti számában. Az emberi szemmel megegyező méretû és alakú eszközben a szokásos szilíciumalapú érzékelőket helyezték el...
...hajlékony hálóban, és a lencse beilleszthető a torzításmentes digitális és videokamerák új nemzedékébe.Az áttörést jelentő dizájn a mesterséges elektronikus retina kifejlesztését is segítheti, amellyel egykor a jövőben helyreállítható lehet a látás.
Folynak már a próbák egy másik lehetséges felhasználással, amelyben vékony, hajlítható monitor segítségével az emberi agy által kibocsátott elektromos jeleket észlelnék. "Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy olyan helyekre tehessünk elektronikát, ahová korábban nem" - mondta John Rogers kutatásvezető, az Illinois-i Egyetem munkatársa.
A jelenlegi digitális kamerák már tízmilliónál több pixelből állítanak elő egy képet, de még mindig nem jutottak túl a lapos képmegjelenítés által okozott torzítás problémáján. A hagyományos érzékelők nem hajlíthatók meg a fényérzékeny pixelek károsodása nélkül, mert a félvezetőlapocskák, melyekben elhelyezkednek, merevek és törékenyek.
Rogers kutatócsoportja ezzel szemben pici, hajlékony vezetékekkel kapcsolta össze a pixeleket. Az így kialakult hálót gumimembránhoz illesztették, melyet az emberi szem retinájának megfelelő formára feszítettek ki, majd ezt félgömb alakú üvegházzal fedték, létrehozva a lencse végső formáját.A kutatást az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványának mérnöki igazgatósága támogatta.
Folynak már a próbák egy másik lehetséges felhasználással, amelyben vékony, hajlítható monitor segítségével az emberi agy által kibocsátott elektromos jeleket észlelnék. "Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy olyan helyekre tehessünk elektronikát, ahová korábban nem" - mondta John Rogers kutatásvezető, az Illinois-i Egyetem munkatársa.
A jelenlegi digitális kamerák már tízmilliónál több pixelből állítanak elő egy képet, de még mindig nem jutottak túl a lapos képmegjelenítés által okozott torzítás problémáján. A hagyományos érzékelők nem hajlíthatók meg a fényérzékeny pixelek károsodása nélkül, mert a félvezetőlapocskák, melyekben elhelyezkednek, merevek és törékenyek.
Rogers kutatócsoportja ezzel szemben pici, hajlékony vezetékekkel kapcsolta össze a pixeleket. Az így kialakult hálót gumimembránhoz illesztették, melyet az emberi szem retinájának megfelelő formára feszítettek ki, majd ezt félgömb alakú üvegházzal fedték, létrehozva a lencse végső formáját.A kutatást az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványának mérnöki igazgatósága támogatta.
(Forrás: www.hvg.hu)
