Összesen 900 millió forintos csalást előzött meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. az Új Magyarország Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési pályázatai kapcsán. Az uniós kasszából származó forrásokból szeretett volna jelentős összeghez jutni egy ...
... pályázatíró cég holdudvarával együtt a szakemberek és a bíráló megtévesztésével. A kaptár-modell mechanizmusú kísérletben nem kevesebb, mint 140 mikro- és kisvállalkozás vett részt. Az uniós pénzek felhasználása fölött őrködő hivatal nemcsak leleplezte a próbálkozást, hanem fel is jelentette az érintetteket.Nem kevés fejtörésbe telhetett a csalóknak, hogy kiépítsék a kaptár-modellként emlegetett pénzszerzési kísérletet, aminek segítségével illetéktelenül szerettek volna hozzájutni péntekhez támogatásokhoz az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett pályázatokból. Az összesen 900 millió forintos csalási kísérletet azonban végül sikerült megakadályozni, a pályázatot kiíró Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt. és az uniós támogatások felhasználását koordináló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) ellenőrzése során kiderült az illetéktelenség. A lefüleltek javarészt a gazdaságfejlesztési operatív program (gop) egyik tavaly meghirdetett, informatikai fejlesztéseket ösztönző pályázatán keresztül szerettek volna pénzhez jutni.
A történet középpontjában egy pályázatíró cég állt, amely szinte méhkirálynőhöz hasonló módon az ország különböző részein tevékenykedő gazdasági társaságok bevonásával építette ki a kaptár-modellt. Összesen 140 mikro- és kisvállalkozást vontak be a kísérletbe. Az érintettek reménykedhettek a sikerben, mivel olyan kiírásra adták be pályamûveiket, amely csupán formai követelményeket támasztott a majdani támogatottakkal szemben. Aki tehát különféle igazolásokkal tudta igazolni, hogy megfelel az elvárásoknak, az számíthatott a pozitív válaszra a bírálat végeztével. Egyetlen feltételnek kellett ezen kívül megfelelni: átmeneti időre biztosítani kellett a támogatás összegét, hiszen ahogy a közösségi kasszából származó pénzek esetében mindig, úgy ezúttal is utólagosan, a teljesítést követően járt volna a támogatás a nyerteseknek. A gop e pályázatán egyébként 30 százalékot finanszírozhattak külső forrásból a projektgazdák. Az illetékesek szerint vélhetően azért mertek belevágni a csalási kísérletbe a kaptár-modell szereplői, mert abban bíztak: a rengeteg beadvány miatt nem lesz mód és idő valamennyi ellenőrzésére.
A vizsgálatok során azonban gyanússá váltak az azonosságok - avatott be a részletekbe az önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Bajnai Gordon kifejtette: furcsa egybeesés volt, hogy valamennyi esetben ugyanaz a pályázatíró cég készítette el a beadványokat, ugyanazok a személyek szignálták tanúként az önerő meglétét igazoló dokumentumokat, de talán ennél is szembetûnőbb, hogy több pályázat esetén ugyanaz a cím volt a megvalósítás helyszíne. Gyanúra adott okot továbbá, hogy a projektek méretét nem indokolták a vállalkozások gazdasági mutatói, sőt, esetenként még a tevékenységhez sem illeszkedett a támogatandó beruházás. - Ugyanannak az informatikai eszközparknak a beszerzésére pályázott szinte valamennyi cég, ráadásul jelentősen túlárazták a tételeket - mondta a miniszter, hozzátéve: amikor a 140 cég közül hetvenet ellenőrizni akartak a szakemberek, akkor közülük 38 azonnal visszalépett a pályázattól, vélhetően arra számítotva, hogy elkerülik az ellenőrzést.
Lapunk úgy tudja, az ügyben érintett lehet az Euro Partner City Centrum Kft. nevû pályázatíró cég. Megkerestük az ügyvezető igazgatót, Horváth Lászlót, aki annyit közölt: őt nem tájékoztatták arról, hogy visszaélés gyanúja vetődött volna fel kapcsolatosan, és nem tud semmit cégét esetlegesen érintő vizsgálatról sem. Mint mondta, valóban akadtak olyan pályázók ügyfelei között, akik visszaléptek időközben a pályázaton való részvételtől, ez azonban szerinte természetes, hiszen ha valamelyikük felismeri, hogy nincs esélye a pozitív válaszra, akkor ezt kell tennie. A visszalépésnek a cégvezető szerint más oka nem lehet.
A történet középpontjában egy pályázatíró cég állt, amely szinte méhkirálynőhöz hasonló módon az ország különböző részein tevékenykedő gazdasági társaságok bevonásával építette ki a kaptár-modellt. Összesen 140 mikro- és kisvállalkozást vontak be a kísérletbe. Az érintettek reménykedhettek a sikerben, mivel olyan kiírásra adták be pályamûveiket, amely csupán formai követelményeket támasztott a majdani támogatottakkal szemben. Aki tehát különféle igazolásokkal tudta igazolni, hogy megfelel az elvárásoknak, az számíthatott a pozitív válaszra a bírálat végeztével. Egyetlen feltételnek kellett ezen kívül megfelelni: átmeneti időre biztosítani kellett a támogatás összegét, hiszen ahogy a közösségi kasszából származó pénzek esetében mindig, úgy ezúttal is utólagosan, a teljesítést követően járt volna a támogatás a nyerteseknek. A gop e pályázatán egyébként 30 százalékot finanszírozhattak külső forrásból a projektgazdák. Az illetékesek szerint vélhetően azért mertek belevágni a csalási kísérletbe a kaptár-modell szereplői, mert abban bíztak: a rengeteg beadvány miatt nem lesz mód és idő valamennyi ellenőrzésére.
A vizsgálatok során azonban gyanússá váltak az azonosságok - avatott be a részletekbe az önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Bajnai Gordon kifejtette: furcsa egybeesés volt, hogy valamennyi esetben ugyanaz a pályázatíró cég készítette el a beadványokat, ugyanazok a személyek szignálták tanúként az önerő meglétét igazoló dokumentumokat, de talán ennél is szembetûnőbb, hogy több pályázat esetén ugyanaz a cím volt a megvalósítás helyszíne. Gyanúra adott okot továbbá, hogy a projektek méretét nem indokolták a vállalkozások gazdasági mutatói, sőt, esetenként még a tevékenységhez sem illeszkedett a támogatandó beruházás. - Ugyanannak az informatikai eszközparknak a beszerzésére pályázott szinte valamennyi cég, ráadásul jelentősen túlárazták a tételeket - mondta a miniszter, hozzátéve: amikor a 140 cég közül hetvenet ellenőrizni akartak a szakemberek, akkor közülük 38 azonnal visszalépett a pályázattól, vélhetően arra számítotva, hogy elkerülik az ellenőrzést.
Lapunk úgy tudja, az ügyben érintett lehet az Euro Partner City Centrum Kft. nevû pályázatíró cég. Megkerestük az ügyvezető igazgatót, Horváth Lászlót, aki annyit közölt: őt nem tájékoztatták arról, hogy visszaélés gyanúja vetődött volna fel kapcsolatosan, és nem tud semmit cégét esetlegesen érintő vizsgálatról sem. Mint mondta, valóban akadtak olyan pályázók ügyfelei között, akik visszaléptek időközben a pályázaton való részvételtől, ez azonban szerinte természetes, hiszen ha valamelyikük felismeri, hogy nincs esélye a pozitív válaszra, akkor ezt kell tennie. A visszalépésnek a cégvezető szerint más oka nem lehet.
(Forrás: www.nepszava.hu )
