Az adócsalási ügy két főszereplője 2001 és 2007 között több céget alapított, illetve alapíttatott. Ezek a vállalkozások csak részben végeztek gazdasági tevékenységet, részben pedig – bevételi forrásként – valótlan számlákat állítottak ki velük gazdasági kapcsolatban soha nem álló társaságok részére a számlaérték bizonyos százalékáért. Amikor a csalók cégei felszámolás közeli állapotba kerültek, és több számlát kiállítani már nem tudtak, akkor újabb gazdasági társaságokat vontak be a számlázási körbe – közölte hétfőn Jánvári Regina pénzügyőr főhadnagy, a regionális nyomozó hivatal sajtóreferense.

A számlázási folyamat értelmi szerzője munkáját profi szintre fejlesztette. Azért, hogy csökkentse a hatóságok előtti lebukás kockázatát, egyes adóhatósági eljárások során hamis okiratokat (személyi igazolvány, vezetői engedély) használt fel személyazonosságának igazolására. A valótlan számlákat igénylő vállalkozók éveken keresztül, akár havonta fogadtak be több száz számlát a „számlagyárosoktól” annak érdekében, hogy az árbevételük után fizetendő adókötelezettség alól kibújjanak, vagy legalizálják számla nélküli beszerzéseiket.

A nyomozás során feltárt bizonyítékok alapján a kibocsátott valótlan számlák bruttó értéke 10 milliárd forint. A fiktív számlák segítségével 1,8 milliárd forintnyi áfával rövidítették meg az állami költségvetést.

Az ügyben 34 embert hallgattak ki gyanúsítottként a pénzügyőr nyomozók, adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás, valamint közokirat-hamisítás bûntette miatt. A nyomozás sikerének tekinthető, hogy a csalók egy része – eddig 90 millió forint értékben – önként megfizette adótartozását, és az adóhatóság végrehajtási eljárásának eredményeképpen további – több tízmilliós nagyságrendû – megtérülés várható – közölte a pénzügyőr főhadnagy.

Az adócsalók akár 8 évig terjedő, letöltendő börtönbüntetést is kaphatnak.

 

 

(Forrás: www.hirtv.hu)