Az MRI (illetve ebben az esetben a funkcionális mágneses rezonanciára alapozó képalkotó berendezés, az fMRI) az orvosi diagnosztikában használatos, a jelentősége főleg az agy vizsgálatában nagy, mert arról elég körülményes más technikákkal képeket készíteni. Az MRI-alapú hazugságvizsgálat arra a jelenségre épít, hogy ha az ember hazudik, az agya a megszokottnál több vért pumpál egy bizonyos területre az agykéregben, ez pedig látszik az MRI képén. Ez jóval kifinomultabb módszer, mint a jelenleg alkalmazott poligráf, ami különféle testfunkciókat (pulzus, vérnyomás, a bőr elektromos ellenállása) mér, ezek változásából következtet arra, hogy az alany erős érzelmi reakciót mutat a kérdésre, ami a hazugság kísérőjelensége is lehet.

A hagyományos eljárást csaknem 90 éve alkalmazzák, annak ellenére, hogy tesztekben kimutatták, hogy a pontossága egyes esetekben akár 61 százalékra is visszaeshet, ami alig több, mint a véletlenszerû tippelés 50 százalékos esélye.

A perben a vizsgálatot egy külső cég, a No Lie MRI (kb. „az MRI nem hazudik") végzi majd el, és bár azt állítják, hogy a gép 90 százalék feletti pontossággal állapítja meg, hogy az alany igazat mond-e, orvosok és jogászok egyaránt megkérdőjelezik az alkalmazhatóságát az igazságügyben. Az MRI laboratóriumi körülmények között valóban ilyen eredményeket produkált eddig a teszteken, de éles helyzetben még nem bizonyított. Eddig egyszer próbáltak bevetni MRI-t amerikai bíróságon bizonyíték gyártására, egy munkajogi perben, ahol a felperes dolgozó azt akarta megmutatni a géppel, hogy állandó fejfájás gyötri - végül peren kívüli megegyezéssel kerülték ezt el.

Indiában tavaly az EEG-re (elektroenkefalográf, az agy elektromos aktivitását mérő szerkezet) épülő hazugságvizsgáló tesztet vetettek be egy perben, de ott a bíróság végül felülbírálta a gép által adott eredményt.

(Forrás: www.index.hu)