Hódmezővásárhely és Debrecen után Gödöllő is a jövő évi költségvetés jelentős megkurtítását tervezi. A 6,6 milliárd forintos keretet 300 millióval mérsékelték, az 1500 közalkalmazotti (ebben benne vannak a köztisztviselők is) munkatárs közül 30-40-től kell megválniuk.

„A lehető legkíméletesebben igyekszünk rendezni a helyzetet, ezek a számok még a gáz- és energiaár-emelkedés miatti költségnövekedést tükrözik, de lehet, hogy további megtakarításokra lesz szükség a mostani vészes időkben” – tudta meg az FN Gémesi Györgytől, a város polgármesterétől. A fideszes politikus, – aki egyben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke is – hozzátette, hogy a gazdasági lassulás miatt elkerülhetetlen lesz majd az iparûzési adó csökkentése, ez akár 20 százalékot is jelenthet az országos szinten 450 milliárd forintos éves bevételből (tavalyi adat).

Bekeményítenek az önkormányzatok

Az érdekvédelmi szervezet szerint nem méltányos, hogy a nemzeti csúcs résztvevőinek jó része a helyi szintû közigazgatáson akar spórolni (nemrég Demján Sándor is arról beszélt egy rendezvényen, hogy 27 ezer felesleges közalkalmazott van ma Magyarországon, akiknek jó része az önkormányzatoknál dolgozik). Keveslik az átdolgozott költségvetésben az önkormányzatoknak juttatott állami források mértékét.

A MÖSZ nagyobb befolyásra tör, ezért a kormánnyal folytatott következő tárgyaláson az FN információi szerint előrukkolnak egy alkotmánymódosítással járó tervezettel. Gémesi szerint a szervezet a közeljövőben élni akar majd olyan eszközökkel is, mint a sztrájk, vagy más hasonló nyomásgyakorlás. A politikus szerint megkötik a helyi szervezetek kezét az OÉT-es megállapodások (Országos Érdekegyeztető Tanács), amelyekben például rögzítették a köztisztviselők pénteki csökkentett munkaidejét, a 6 hetes szabadságot, vagy a bértáblákat.

Pazarolnak a települések?

A közgazdászok egy része arra hívja fel a figyelmet – korábban például Palócz Éva is az FN-nek -, hogy tarthatatlan a helyi tisztviselők magas bérezése a magyar önkormányzati rendszerben.

A háromoldalú érdekegyeztető fórumokon rögzített bértáblák mellett (ezektől is eltérhetnek egyébként 20 százalékkal a helyi döntések) az alkalmazottak egy részénél személyi bért lehet fizetni, amelynek határa a csillagos ég. A MÖSZ szerint azonban nem jellemző, hogy így osztogatnák szét a települések pénzét, általában azoknál a pozícióknál tornásszák fel az összegeket, ahol a munkatársakért a versenyszférával kell megküzdeni (jogászok és közgazdászok).

Gödöllő mellett a napokban jelentette be a szintén fideszes vezetésû Hódmezővásárhely, hogy válságforgatókönyvvel mennek a várható folyamatok elé, de Debrecen is készül a megszorításokra, igaz itt liberális oldalról jött a javaslat. A civis városban csökkentenék a személyi és a dologi kiadásokat, de az SZDSZ-es javaslat szerint csúszhat majd a Latinovits Színház tervezett megvásárlása is. Vásárhelyen viszont az önkormányzat megtiltott minden új kötelezettségvállalást, tartalékot képeznek, és megvonják a béren felüli juttatásokat a dolgozóktól.

Lesújtó számvevőszéki jelentések

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) évek óta folyamatosan felhívja a figyelmet az önkormányzatok túlköltekezésére, alulfinanszírozottságra és a pénzügyi-szervezési visszásságokra. Egyik Salgótarjánról nemrég publikált jelentésükben például felhívják a figyelmet arra, hogy a városban 2005 és 2008 között folyamatos volt az eladósodás, és voltak gondok az uniós pályázatok és források belső koordinációjával, valamint hiányosságokat találtak a belső pénzügyi kontrollingnál is.

A MÖSZ szerint nem csak a kisebb városokban kell keresni a pazarló gazdálkodást, példaként Gémesi György (2006-os kilépéséig az MDF alelnöke) a fővárost említette, ahol az adminisztráció az utóbbi években 1100 főről 1300-ra dagadt és évek óta dübörög a 4-es metró építése, egyre nagyobb költségekkel.

Az ÁSZ nemrég készítette el jelentését Újpestről. A független Dercze Tamás által vezetett kerület eladósodási helyzete romlott az elmúlt években, az önkormányzat 2005 és 2007 között nem készült fel kellően az uniós források fogadására, de hiányosságok voltak a költségvetés tervezésében és a zárszámadás szabályozottságában is. Természetesen a belső pénzügyi ellenőrzésben is találtak hibákat.

A kicsik nagyobb veszélyben vannak

Az önkormányzati szövetség vészjósló képet festett. A szervezet vezetője szerint az önkormányzatok jó része csődközeli helyzetben van. Legutóbb Ópályi jelentett csődöt, de az utóbbi években folyamatosan lehet olvasni újabb településneveket, elsősorban Kelet-Magyarországról. „Szerintünk egyáltalán nem ilyen rossz a helyzet, nincs csődhullám” – vélekedett Sepsey Tamás, az ÁSZ főigazgató-helyettese. A számvevőszék azonban – kapacitáshiány miatt – nem elemzi a kistelepüléseket.

A megyei jogú városok, megyék, fővárosi kerületek és a városok éves vizsgálatából (összesen 340 a 3200-ból) azonban kiderül, érzékenyen érintette a testületeket, hogy nemrég elveszítették az illetékhivatalok bevételeit (a megyei önkormányzatok), összességében pedig egyre több feladat hárul rájuk, évek óta alig növekvő állami normatívával. A számvevők statisztikái alapján egyébként javaslataik 80-85 százalékát megfogadják a települések és ezeknél az önkormányzatoknál javul a gazdálkodás szabályozottsága és a belső kontroll.

(Forrás: www.fn.hu)