Hódmezővásárhelyen három, Gyulán kettő és Budapesten szintén két üzletbe szállított az egészségre veszélyes tejtermékeket előállító üzem tulajdonosa. Ez derült ki a csongrád megyei élelmiszerhatóság vizsgálatából, amikor részletesen átnézték a szállítóleveleket és a számlákat, ugyanakkor az üzletek pontos nevét és helyét egyelőre nem hozták nyilvánosságra: a sajtokat, túrókat és a tejet csak a következő napokban gyûjtik be a boltok polcairól.

„Döntő mértékben saját tejből, kisebb mértékben vásároltból dolgozott a héjjatelepi üzem. A forgalmazást a hatóság a múlt szerdai rajtaütést követően azonnal leállította” – tudta meg az FN Szigeti Sándortól, a Csongrád Megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság vezetőjétől. Az ellenőrök a 4400 kilogramm ismeretlen eredetû tejterméken és 250 liter tejen kívül rengeteg iratot is találtak – szerencsére.

Ma járják le a boltokat
Az élelmiszer-biztonsági hatóságok a ma kezdődő razziákban minden boltot végigjárnak, és a kétes eredetû termékeket lefoglalják.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkora bírságot kell majd fizetnie a vállalkozónak, éppen cikkünk megjelenésekor zajlik az üzletember kihallgatása.

A múlt héten egy lakossági feljelentéssel derült fény a Hódmezővásárhely határában, a kutasi út mellett található héjjatelepi illegális tejfeldolgozóra. Az egykori tsz-major lerobbant épületében dolgoztak éjszakánként és hajnalban, hogy ne legyen feltûnő a dolog.

Sajtszelő szennyvízcsőből

Az üzemben koszos eszközökkel készült a sajt és a túró. A sajtszelőt például mûanyag szennyvízcsőből vágták ki, a mindössze 10-12 szekrényes öltöző jelentette a higiéniát, a falakról potyogott a vakolat. A két épületrészt egy falba vágott, alul linóleumdarabbal kibélelt nyílás kötötte össze, hogy a félkész termékeket ne az udvaron kelljen átvinni. Az ipari hûtőszobában felcímkézett és címke nélküli csomagolásban álltak a termékek, például az Avasi Juhsajt, az Aranyboci tehéntúró, több vastag mûanyag bélbe töltött túró.

A hatóságok szerb feliratokat és eredeti magyar termékvédjegyeket is találtak, a papírokból az derült ki, hogy déli szomszédunktól is hoztak be anyagot, amit a csongrádi és a budapesti piacon terjesztettek, immár magyar termékként.

Valószínûleg nem érintettek a felvásárlók

Hódmezővásárhelyen és környékén egyébként jó néhány cég dolgozik a tejiparban. A térségben a Sole-Mizo és a Danone a két legnagyobb felvásárló. „Valószínûtlen, hogy a nagyobb tejipari cégek szándékosan vagy óvatlanságból bevásároltak volna a héjjatelepi termékekből” – válaszolta a FN kérdésére egy másik hatóság munkatársa.

Megkerestünk jó néhány céget, de egyik vezető sem akarta ismerni a lebukott vállalkozót, még az a cég sem, amelyiknek a vezetője évekig egy középiskolába járt vele (Boppe Tejfeldolgozó, Hód-Mezőgazda Rt., Farkas Farm Tej Kft. stb.).

Magyar alapanyagokból dolgoznak

A Danone például (szerkesztőségünkbe eljuttatott minőségbiztosítási protokolljaik alapján) csak extra minőségû tejet előállító gazdaságokkal mûködik együtt. A tejeseknek eleget kell tenniük az Európai Parlament állati eredetû élelmiszerekről és a higiéniai szabályokról szóló rendeleteinek. A nyers tejet folyamatosan vizsgálják: a kémiai, fizikai és érzékszervi tulajdonságokat nézik, például a zsírmentes szárazanyagtartalmat, a sûrûséget vagy a fagyáspontot.

A Danone-nál és a Sole-Mizónál is azt a választ kaptuk, hogy főleg magyar alapanyagokból dolgoznak. A hatósági vélekedés szerint általában nem a hazai, hanem a külföldről importtermékekre jellemző a rossz vagy silányabb minőség – a magyar élelmiszer-biztonsági előírások egyébként az uniós normáknál is jóval szigorúbbak. Az élelmiszerboltok készleteinek 30-35 százalékát teszi ki az import aránya.

Marketinglehetőség

Több kereskedelmi lánc is meglovagolta már a minőségi magyar termékekben rejlő marketinges lehetőségeket, a Spar például az Agrármarketing Centrummal kampányol: az a céljuk, hogy az üzletek élelmiszerkínálatának 80 százaléka hazai árukból álljon.

„Tavaly óta egyébként folyamatosan emelkedik az élelmiszertárgyú bûncselekmények száma Magyarországon, ami annak is köszönhető, hogy a hatóságok összehangolt akciói (Csillagszóró, Kikelet, Kánikula) hatására több szabálytalanságra derült fény” – ezt tudta meg az FN Fehér Anikó rendőr alezredestől, az ORFK Bûnügyi Főigazgatóságának munkatársától.

Átcímkézési ügyek

Egy korábbi országos témavizsgálat eredményei szerint 2006 januárja és 2007 júniusa között nagyjából 100 ilyen bûncselekményt követtek el Magyarországon. Mindössze néhány esetben bukkantak illegális tejtermékkészítőkre, egyik helyszínen sem találtak az egészségre káros készítményeket. Nem gyakori tehát a tejtermékek hamisítása az alezredes szerint, leginkább húskészítményeket állítanak elő feketén.

Még két éve kezdődött az a többtucat élelmiszert érintő átcímkézési ügy, amely a M.E.G.A. Trade nevéhez fûződik. A cég egyébként még a 48 millió forintos minőségvédelmi bírságot sem fizette ki, mert felszámolást kezdeményezett maga ellen, és a vezetőkkel szemben is csak idén nyáron indult eljárás.

A hatóságok lassúságát magyarázta Helik Ferenc, a Fővárosi és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal igazgatóhelyettese. „23 különböző külföldi gyártótól kellett nyilatkozatot kérnünk, és több mint 583 tonna terméket kellett tüzetesen átvizsgálni és dokumentálni.” A nyomozók munkáját hátráltatta az is, hogy sok bizonyíték eltûnt a lefoglalás után és több termék időközben lekerült a boltok polcairól. Lehetne még említeni a szalmonellás disznósajt esetét is, amely 7 embert betegített meg három különböző helyszínen, még 2006-ban.

Az élelmiszerbiztonsági szakemberek a hatósági eljárások rövidítését sürgetik. Szerintük több emberre és olyan kis csoportokra lenne szükség, amelyek azonnal bevethetőek az ellenőrzéseknél és a bizonyítékok megőrzésénél.

(Forrás: www.fn.hu )