...fizetnének az igénybe vett szolgáltatásokért a szolgáltató cég pedig tisztázott körülmények közt szedné a büntetést és csak azoknak küldene felszólító levelet, akik valóban tartoznak.Egyfajta össznépi "Jogi esetek" lett Magyarországon a parkolási saga, amely számos érdekes kérdést vetett fel az elmúlt években. Kezdve azzal, hogy az nincs tisztázva, vajon jogosult-e a büntetéseket szedő cég erre, sőt, gyakorlatilag szinte minden megkérdőjelezhető, még a biztos bizonyítéknak mondott fénykép is. Első körben a BKV, és a parkolási díjakat beszedő cégek is abból indulnak ki, hogy a magyarokra jellemző "sárgacsekk reflexnek" köszönhetően bizonyára sokan fizetnek, mint a katonatiszt, a nagyobb büntetésektől tartva, így meghatalmazásokkal, tisztázott jogkörülményekkel nem kell fáradni. Az ügy másik végén azonban ott a magyar mentalitás, hisz hazánk fiai mindig mindent meg akarnak úszni, és még azt is megmagyarázza a bíróságnak, hogy a fénykép hamis, ő a környéken sem volt, ha mégis, nem ő vezette az autót, de ha minden kötél szakad, az órával nem stimmel valami.

Fizetési meghagyásnak látszó levelek

Az elmúlt időkben sokan találkozhattak az Intrum Justitia vagy a Credit Express Factoring Zrt. által kiküldött a fizetési meghagyásokkal szinte hajszálpontosan egyező levelekkel. A behajtó cégek és a bíróság által küldött fizetési meghagyási dokumentum között óriási különbség, hogy az utóbbi valóban az, míg előbbi csak egy annak látszó levélforma. Hamisnak ugyan nem hamis, miután nincs rajta ügyiratszám, és bírósági aláírás, de a megtévesztés határát minimum súrolja ez a megoldás.

Elévült büntetések behajtása

A tavalyi nagy büntetési hullámban az is sarkalatos kérdés volt, hogy mely követelések számítanak elévültnek, egyáltalán honnan datálják az elévülést, milyen módon kell felszólítani a nemfizetőket. Itt természetesen a szélvédőre tett "mikulás csomag" jogossága is megkérdőjeleződik, számos oka lehet annak, ha az egyszer csak eltûnik az ember szélvédőjéről, arról nem is beszélve, hogy hó, vagy bármi mással letakart szélvédőhöz nyúlni tilos a parkolóőrnek.

Új rendelet az elévülésről

A kaotikus helyzetet megszüntetve 2006. decemberében egy kiegészítő rendelet született, melynek értelmében a bliccelőket 60 napon belül kell felszólítani, hogy fizessék meg tartozásukat. (A postabélyegzőnek 60 napon belül kell lenni.) Az elévülés ideje pedig egy évre változott. Az elévülést minden kézhez kapott felszólítás megszakítja.

Ki szedhet díjat?

Van olyan bíróság, ahol az autós arra hivatkozva nyert pert, hogy a parkolási cég a parkolóhelyek üzemeltetési jogát a koncessziós törvény megkerülésével szerezte meg. A koncessziós törvény alapján az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és mûtárgyait, továbbá helyi közmûvek mûködtetése koncessziós szerződés keretében lehetséges. Ilyen szerződés megkötésére az állam, illetve önkormányzat pályázatot köteles kiírni. Ez azonban elmaradt, így már a Centrum Parkoló Kft.-nek jogosultsága sem lenne a díjszedésére, nemhogy e nem létező jogát engedményezni egy követelésbehajtó cégre. Erre tekintettel az utóbbi cég keresetét a bíróság elutasította. Ez az ügy a másodfokú döntésre vár.

Bizonyítás: fénykép, óra, dokumentum… mind támadható

A bizonyítás a parkoló társaságot terheli. Dr. Róna András ügyvéd több parkolási pert is megnyert. Tapasztalatai szerint nem kiszámítható a per kimenetele, ugyanis sok mindent lehet megkérdőjelezni. Van, amit meg is ítél a bíró, van, amit nem. A fénykép jellemzően ilyen kétesélyes kérdés, néhány bíróságon elfogadják bizonyítéknak, máshol pedig azt a magyarázatot fogadják el, miszerint a fénykép manipulálható, így nem számít bizonyítéknak. Bár előbbi jellemzőbb. Ugyanúgy a parkoló társaságok által nyilvántartott dokumentumok: egyszerû "jegyzetek", melyeket akár mi magunk is kiállíthatnánk, semmilyen bizonyító erővel nem bírnak. Ebben az esetben a szemtanú tudná bizonyítani a parkolási büntetés jogosságát, de kicsit körülményes lenne felkutatni a hónapokkal, évekkel ezelőtt a helyszínen dolgozó parkolóőröket.

A parkolóórák kérdése egy újabb tisztázatlan terület

A www.lexmercatoria.hu honlapon feltüntetett bírósági ítélet szerint a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság egy ítélete a mérésügyről szóló törvényt hívta alapul: kimondta, hogy csak hitelesített mérőeszköz felhasználásával vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel lehet olyan mérést végezni, amelyet a parkolási társaság által előterjesztett bizonyítékként a bíróság figyelembe vehet.  A felperes parkolási cég nem igazolta, hogy ilyen eszközöket használt, erre tekintettel a bíróság elutasította keresetét.

A weboldal ugyan nem tartalmazza az időközben megszületett másodfokú döntést, de az mfor.hu jogi szakértőktől megtudta, hogy a Fővárosi Bíróság talányos indokolással új eljárásra utasította az első fokot. Kimondta, hogy önmagában az a tény, hogy a mérőeszköz nem volt hitelesítve, nem elégséges indok ahhoz, hogy bizonyítékként ne vegyék figyelembe, hanem minden egyes parkolási eseménynél külön-külön meg kell vizsgálni, hogy a mérési eredményre az eset összes körülményére tekintettel hatással van-e ez a hiányosság. Megtudtuk, hogy ugyanennek a bíróságnak a polgári kollégiuma olyan állásfoglalást fogadott el, hogy amennyiben az idő túllépése 10 percen belüli, úgy jelentőséggel bír az, hogy a mérőeszköz hitelesített-e, 10 percen felüli túllépés esetében ennek már nincs jelentősége - az okfejtés valószínûleg abból a logikából indul ki, hogy ennyit már csak nem téved az óra!

Mindebből látszik, hogy bőven van játéktér ebben a kérdésben annak a számára, akinek megéri egy egyszerû parkolójegy vásárlása helyett hónapokig bíróságra járni, ügyvédet fizetni, kockáztatni, hogy a végén az egész eljárást neki kell állnia, és a kelletténél több időt ezzel a kérdéssel tölteni.  

(Forrás: www.mfor.hu)