A szabály egyaránt vonatkozik a beutazó és a szigetországban élő külföldiekre, legyenek turisták vagy üzletemberek. Kivételt egyedül az évtizedek óta Japánban élő külföldiek, valamint a 16 évnél fiatalabb gyerekek képeznek. Az adatokat 70 évig tárolják és adott esetben megosztják más országok hatóságaival is.

Érdekesség, hogy eközben sok helyi állampolgárról a hatóságoknak még fényképük sincs, a fotót is tartalmazó személyi igazolvány bevezetését célzó kormányelőterjesztést ugyanis a japán alkotmánybíróság tavaly elutasította. Dél-Korea eközben bejelentette, hogy szeretne idén decembertől a meglévő amerikai és a majdani európai légiutas-adatbázisokban tárolt minden információhoz hozzáférni. Érthető, hogy az adatvédelmi szakemberek és a civil szervezetek mindkét országot élesen támadták.

"Egyre több olyan kísérlet van a világ országaiban, hogy minden emberi mozgást nyomon kövessenek a bolygón és ebben az Egyesült Államok élen jár" - jelentette ki  Barry Steinhardt, az Amerikai Amerikai Polgári Szabadság Unió (ACLU) igazgatója. "2001. szeptember 11-e óta Japánban - a terrozimus elleni harcra hiovatkozva - minden lehetséges emberi jogot kíméletlenül megsértenek. A külföldieket érintő mostani lépés pedig nem egyéb rasszizmusnál" - nyilatkozta Makoto Teranaka, az Amnesty International Japan főtitkára.

Peter Schaar német adatvédelmi biztos szerint Dél-Koreának semmilyen joga nincs egy ilyen lépésre, ráadásul az adatok kiadása ellentétes lenne a hatályos európai joggal. Emellett Dél-Korea nem garantálná, hogy betartja az adatvédelmi előírásokat, így senki nem tudná, mely országoknak adná tovább a birtokába került információkat.

(Forrás: www.sg.hu )