A Nagykörút azonban még mindig nem igazán hívogat sétára: kevés a zöld felület, kevésbé rendezett a környezet, és a boltok egységes arculata is hiányzik. A körút menti ingatlanok többsége magántulajdonban van, így a főváros és a kerületek közvetlen befolyása korlátozott. Ez a tulajdonosi mozaikosság az egyik oka annak, hogy az elmúlt években nem alakult ki egységes kereskedelmi kínálat vagy vizuális koncepció. 

Ennek ellenére a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a főváros elkezdte kidolgozni a Nagykörút egységes, úgynevezett plázakoncepciós gazdaságfejlesztési tervét. A cél egy olyan együttműködés létrehozása, amely összefogja a körúti kiskereskedőket egy közös platform, közös megjelenés, weboldal és applikáció köré. Ehhez a BKK részletes adatbázist épít a körút menti vállalkozásokról, amelyet anonimizált és aggregált fizetési tranzakciós adatokkal egészítenek ki, így jobban megérthetik a vásárlási trendeket és a kereskedelmi aktivitást a Rákóczi úttól a Bartók Béla útig terjedő zónákban. 

A közterület fizikai átalakítása 2028–2029-re várható, amikor a Nyugati tér és a Boráros tér közötti szakasz felújításra kerül. A fejlesztési koncepció részeként a kereskedelmi egységeket és környezetüket is szeretnék úgy integrálni, hogy a körút mintha egy hosszú, szabadtéri pláza lenne: egységes arculattal, erős közösségi és kereskedelmi együttműködéssel, vonzóbb városi térként mind a helyiek, mind a látogatók számára. 

| A témában ajánlkuk még a G7 cikkét