A magyar vásárlóknak több mint fele számára fontos szempont, hogy magyar élelmiszert vegyen a boltban külföldi helyett a Pénzcentrum legfrissebb kutatás szerint. Amellett viszont, hogy ők maguk tudatosan keresik a hazait a boltok polcaink, a boltoktól is elvárnák, hogy többet tegyenek a fenntarthatóságért, és támogassák a hazai beszállítókat, termelőket. A felmérésből kiderült, mivel elégedetlenek a Lidl, Aldi, Tesco vagy Penny vásárlói, hogy mennyit tudnak a Sparba járók arról, mit tesz kedvenc üzletük a fenntarthatóságért, vagy hogy elegendő magyar termék van-e a boltok polcain az auchanozók szerint.

A magyarországi tizenegy kereskedelmi üzletlánc 2019-ben összesen 4943 milliárd, míg 2020-ban 7,3 százalékkal több, 5306 milliárd forint bruttó forgalmat ért el – áll a GKI közleményében. 2007-hez képest összességében 96 százalékkal bővült, vagyis csaknem megkétszereződött ez a piac. Mindeközben e piac szerkezetében jelentős változások következtek be. Ezek közül a legszembetűnőbb, hogy részben új boltok alapításával, részben a többi üzletlánc és egyéni kereskedő vásárlói körének elszippantásával előre törtek a diszkontláncok.

Idén tavasszal kezdődtek meg a III. kerület legnagyobb bevásárlóközpontjának, az EuroCenter felújításának munkálatai, és a tervek szerint jövő tavasszal ismét megnyitja kapuit a látogatók, vásárlók előtt. A létesítmény kívül-belül megváltozik: szolgáltatási köre bővülni fog, és a minőségi időtöltés mellett a környezet- és egészségtudatosságnak is fontos szerep jut.

Az irodai munkavégzés egyre inkább választás lesz, mint kötelezettség. A legfrissebb piaci felmérések szerint az irodai munkavállalók fele ma is otthonról dolgozik, és azok a vállalatok, amelyek nem tudnak ehhez az új helyzethez alkalmazkodni, üres irodákkal és gyengébb teljesítménnyel küzdenek. A munka és a magánélet egyensúlyának fontossága, valamint a munkafolyamatok digitalizációja két olyan, régóta jelenlévő trend, melyeket jelentősen felgyorsított a koronavírus járvány.