A rugalmas irodamegoldások szolgáltatói nagy utat jártak be az elmúlt években, hiszen egy igazi hullámvasutazásban vettek részt. A pandémia előtt hatalmas lendülettel terjeszkedtek, a járvány azonban őket is nehézségek elé állították. Nem véletlenül a WeWork teljesítménye is visszaesett, akárcsak a Regusé. Utóbbi azonban ismét csúcsokat dönt, hiszen a hibrid modellnek és az irodapiaci nehézségeknek köszönhetően egyre több vállalat igényli a rugalmas bérleményeket.

Egyértelműen árfelhajtó hatású, hogy a nyugat-magyarországi nagyvárosban számos autóipari és technológiai cég telepedett meg, élén az Audival. Bár a lakásépítés üteme ott is lassult az elmúlt másfél-két évben, ez vélhetően átmeneti, ugyanis a városba és környékére folyamatosan érkező új munkaerő fenntartja a keresletet és az új lakástámogatási feltételek miatt kicsit növekedhet a belső lakásmobilitás. Nagy kérdés, hogy további külső körzetekben is megjelennek-e lakóparkok és hogy a belvárosban folytatódik-e a nagyon régi épületek lakáscélú felújítása.

Nyugat-Európa-szerte komoly fejlődésen ment keresztül az elmúlt évek során két apró ingatlanpiaci szegmens: a magánkollégiumok (student housing) és a közösségi társasházak (co-living) piaca, sőt már Magyarországon és más régiós országokban is találunk példát hasonló fejlesztésekre, bár egyelőre csak kis számban. Mindez azonban jellemzően nem az alacsony keresletre, hanem a bonyolult vagy kedvezőtlen szabályozási környezetre vezethető vissza. A Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda ingatlanjogi szakértői néhány közép-európai ország – Ausztria, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – diákszállás- és társasház-fejlesztésre és -üzemeltetésre vonatkozó szabályozási kereteit vizsgálták meg.

Az Y és Z generáció tagjainak fogyasztói szokásai és elvárásai sok mindenben eltérnek az előttük járó generációktól. Hatékony elérésük, szokásaik változásának követése kihívás elé állítja az építőipari vállalatokat.