Egy másik árverésen a telephely közelében található sportpályákat is megpróbálják értékesíteni. Ezekért legalább 400 millió forintot vár a felszámoló.

Előzmények: a korábban az amerikai GE-csoporthoz tartozó, majd 2018-ban német-magyar tulajdonba kerülő Tungsram nem reagált időben a szabályozási változásokra, így a cég bevételének nagy részét még évekkel azok európai betiltása után is a hagyományos izzók adták.

A vállalat új tulajdonosa próbált átállni más, innovatívabb termékek gyártására, de erre valószínűleg akkor sem lett volna elég az idő, ha nem jön 2020-ban a covid-járvány, majd a orosz-ukrán háború.

A társaság mögé az állam is beállt, a most eladásra kínált zalaegerszegi gyárban például 282 millió forinttal támogatták egy modern üvegfeldolgozó üzem kialakítását, de ez sem segített. Sőt, végül a cégnek korábban tízmilliárdos nagyságrendű hitelt nyújtó állami Eximbank kezdeményezett inkasszót a Tungsram ellen.

A cég 2022 májusában tömeges elbocsátást jelentett be, már akkor több mint 1600 embert küldtek el a háromezer alkalmazottból. Az év végén aztán a többiektől is megváltak, 2023 februárjában pedig a felszámolás is megindult.

Következmények: a felszámolás megindítása után a céget elkezdték darabokban értékesíteni. A kisvárdai üzemnek viszonylag hamar meglett az új gazdája, és idén nyáron eladták a hajdóböszörményi ipartelepet, illetve több részletben sikeresen árvereztek el gépeket is.

Maga az egykori világmárka azonban úgy tűnik, nem kell senkinek. A Tungsram 2 milliárd forintra értékelt védjegyeire ugyanis senki nem tett ajánlatott. Pedig az értékesítéssel többször is próbálkoztak, legutóbb már féláron.

Mi várható? Az eddigi tapasztalatok alapján a zalaegerszegi üzem árverése akár eredményes is lehet. Különösen, hogy egy korábbi belső levelezés szerint a Videoton érdeklődött a gyár iránt. Az egységet egyébként jelenleg egy fémalkatrészgyártó cég bérli.

A teljes cikk: Senkinek nem kell az egykori magyar világmárka, de a gyárait viszik