Az ÉVOSZ elnöke a számok mögött húzódó feszültségekre is rámutatott: ugyanis, míg a júniusi adatok szerint az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállománya 1,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, július végén ez a volumen már csak 0,3 százalékkal haladta meg a tavaly július végén mért értéket. Ezért nagy a valószínűsége annak, hogy az év hátralévő részében a 2021-es nagyon magas bázis miatt a szerződés állomány volumene - az előző évhez képest - mínuszos lesz.

Az ÉVOSZ elnöke arra is kitért, hogy az év első hét hónapjában az építőipar termelése 6 százalékkal nőtt éves összevetésben.

Fél év alatt 20 százalékos drágulást mértek

A KSH korábbi adatai szerint az építőiparban az év első hat hónapjában éves összevetésben 20 százalékos áremelkedés történt. Ezeknek a számoknak az elemzéséből a szakszövetség elnöke levezette, hogy a tavalyihoz képest idén kevesebb műszaki feladatot hajtanak végre a cégek. Amennyiben ez a folyamat 2023-ban is tart, akkor nagyon nehéz éve lesz az építőiparnak, részben azért, mert a kevesebb műszaki feladathoz a jelenleginél kevesebb segédmunkásra lesz szükség.

A júniusi teljesítménycsökkenés után júliusban ismét új erőre kapott az építőipar. Mindez azt mutatja, hogy az ágazat termelését egyelőre nem vetette vissza a dráguló energia és építőanyag, valamint az orosz-ukrán háború okozta ellátási nehézségek sem - kommentálta az adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Ráadásul a júliusi adat még nem tükrözi a kereslet visszaesését sem, amelynek fő tényezője az állami kiadás-visszafogás lesz, elsősorban a még el nem kezdett beruházások elhalasztásával.

Arra is rámutatott, hogy az ágazat szerződésállománya magas, több mint 3000 milliárd forint, így rövidtávon az ágazat teljesítményét sokkal inkább a szükséges nyersanyagok és az energia ára határozza meg. Középtávon viszont a keresleti oldal lesz inkább a meghatározó.

A teljes cikk: Kisütött a nap az építőiparban