A fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz) nemcsak egyre nehezebben és drágábban hozzáférhetőek, hanem felhasználásuk klímavédelmi szempontból is aggályos. Az orosz-ukrán háború miatt felfokozódott geo- és klímapolitikai helyzetben egyre fontosabbá válnak a megújuló energiaforrások, amelyek előállítását és hasznosítását az Európai Unió is több eszközzel ösztönzi, ugyanakkor a megújuló gázok határokon átnyúló kereskedelmének elősegítéséhez, valamint további beruházások ösztönzéséhez a befektetőknek és a piacnak egy stabil, egységes és kiszámítható jogszabályi környezetre lenne szüksége.

Uniós törekvések a megújuló energiaforrásokért

Az Európai Unió évek óta törekszik arra, hogy globális vezető szerepet tölthessen be a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű előállítása és hasznosítása terén, valamint támogassa a Párizsi Klímaegyezményben vállalt kibocsátáscsökkentési célok teljesítését. A törekvés egyik kulcslépése volt, amikor 2018-ban hatályba lépett a felülvizsgált megújuló energia irányelv (RED II), amelynek alapján 2030-ig az EU teljes energiaszükségletének legalább 32 százalékát megújuló energiából kell fedeznie, és az erre vonatkozó irányelvi rendelkezéseket minden tagállamnak 2021. június 30-ig át kellett ültetnie a nemzeti jogba.

A 2021 nyarán megjelent bizottsági jogszabálycsomag-javaslat (Fit for 55) tovább erősíti a klímavédelmi elköteleződést, ugyanakkor nagy hangsúlyt helyez a környezetvédelmi kihívások kezelésére. Emellett a jelenlegi energiaválság hatására az Európai Bizottság a REPowerEU-terv részeként bejelentette, hogy megduplázza a Fit for 55 javaslatában szereplő biometán termelési céljait, így 2030-ra már 35 milliárd köbméterrel számol, amely jelenleg az orosz import földgáz 20 százalékának felel meg. Ez a célkitűzés hozzávetőlegesen 83 milliárd eurós beruházást igényel, és további 4000 kisebb és 1000 nagyobb új biogáz üzem létesítését jelentheti az European Biogas Association (EBA) becslése szerint.

A helyben előállítható biogáz nagy potenciállal rendelkezik az önellátás biztosítására, amely egyben munkahelyeket és hozzáadott értéket is teremt a vidéki térségekben a körforgásos gazdaság céljával összhangban. A komparatív előnyökre építve a biogáz olyan környezet- és klímabarát energiatermelési forma, amely a végfelhasználók szempontjából nem igényli a meglévő infrastruktúra módosítását vagy egyéb speciális berendezéseket, mivel közvetlenül a földgázhálózatba táplálható.

A biometán a földgázzal működő háttérkapacitásokon keresztül hatékonyan közreműködhet az időjárásfüggő energiatermelő technológiák (például nap és szélerőművek) változó teljesítményének kiegyenlítésében.

A teljes cikk: Kulcsszereplője lehet a biogáz a nagy energiafüggetlenségi terveknek