A szellemi tulajdonjoggal rendelkező vállalkozásoknál átlagosan 20 százalékkal magasabb az egy alkalmazottra jutó bevétel a többi cégénél – derül ki a 2019-es adatok alapján, 28 EU-tagország 127 ezer vállalkozásának bevonásával készült kutatásból. A különbség látványos: 36 százalék a szabadalmak, 21 százalék a védjegyek és 32 százalék a formatervezési minták esetében. Az egy főre jutó bérek között 19 százalék az átlagos különbség, ám a szabadalommal bíró vállalkozásoknál az alkalmazottak 53 százalékkal keresnek többet, mint az oltalommal nem rendelkező cégek munkavállalói. A kutatás ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a mintában szereplő kkv-k kevesebb mint 9 százaléka rendelkezik szabadalommal, védjeggyel vagy formatervezésiminta-oltalommal.

Magyarországon 4530 vállalkozás vett részt a kutatásban. Az eredmények alapján elmondható, hogy bár a magyar cégeknek van még hová fejlődi a szabadalmak, a védjegyek, formatervezési minták bejegyeztetése terén, ugyanakkor már megfigyelhető a pozitív irányba való elmozdulás: az felmérésből többek között kiderül, hogy az oltalommal rendelkező magyar vállalatok 92 százaléka rendelkezik nemzeti védjeggyel. Az SZTNH 2020-as statisztikái alapján ugyanakkor az is látszik, hogy a gazdaság lelassulása ellenére, kis mértékben ugyan, de mind a szabadalmi, mind a mintaoltalmi, mind a védjegybejelentések száma nőtt.

A növekvő trend annak is köszönhető, hogy a magyar kormány az Innovációs és Technológiai Minisztériumon keresztül egyre komolyabban igyekszik tudatosítani a hazai gazdaság szereplőiben, nem csak az fontos, hogy innovatívak legyenek, hanem az is, hogy versenyképesek. Ennek a kulcsa pedig a megfelelően támogatott kutatás-fejlesztés-innováció mellett a jól körülbástyázott, levédett kutatási eredmény. Ehhez nyújt támogatást az Iparjog pályázat is, amellyel az igénylők akár a különböző hatósági és ügyvivői díjak 100 százalékát finanszírozhatják.  A szemléletformálás egyik mérföldköve lehet a közelmúltban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közötti együttműködési megállapodás aláírása, amelynek célja, hogy közösen segítsék az innovatív vállalkozások piacra jutását.

Uniós szinten, a kkv-k gazdasági jelentőségére való tekintettel és a fenti problémák kezelésére, az EPO és az EUIPO is lépéseket tesz annak érdekében, hogy az európai vállalkozások minél hatékonyabban használják ki az innovációjukat és a szellemi tulajdonjogukat, összhangban az EPO stratégiai tervével (Strategic Plan 2023), az EUIPO stratégiai tervével (Strategic Plan 2025) és az Európai Bizottság 2020 elején közreadott kkv-stratégiájával (An SME Strategy for a sustainable and digital Europe).

(Forrás: www.trendfm.hu)