Miért olyan forradalmi az AI?

Felmerülhet a kérdés: ha már az internet révén amúgy is hozzáférhetünk a világ szinte teljes tudásanyagához, miért jelent akkora változást a mesterséges intelligencia? A válasz az, hogy míg egy keresőmotor hatalmas információmennyiséghez juttat hozzá, annak értelmezése és szűrése a felhasználóra hárul. Az AI (mesterséges intelligencia) viszont nemcsak megtalálja a releváns tartalmakat, hanem azokat értelmezi, rendszerezi, sőt következtetéseket is képes levonni belőlük.

Vegyünk egy egyszerű példát: ha egy vállalkozó hibásan cserél ablakot az otthonunkban, és emiatt beázik a szoba, laikusként korábban a legjobb esélyünk az volt, ha kulcsszavakra keresve szerencsés esetben találtunk egy hasonló esetről szóló cikket vagy fórumhozzászólást. Ha pedig megpróbáltuk értelmezni a Polgári Törvénykönyvet, jellemzően egy több ezer paragrafusból álló, nehezen olvasható jogi szöveggel találtuk szembe magunkat, amelyben nyoma sem volt konkrétan ablakoknak vagy beázásnak. Ezzel szemben egy jól feltett kérdésre a mesterséges intelligencia pillanatok alatt összefoglalja, hogy szerződésszegés történt, mely jogi eszközök állnak rendelkezésünkre (például kijavítás vagy árleszállítás), és akár azt is, hogy milyen bíróság előtt, milyen dokumentumokkal érvényesíthetjük az igényünket. Ez óriási segítség lehet azok számára, akik nem jártasak a jogban, de gyors és érthető eligazítást szeretnének.

Miért nem hagyatkozhatunk rá teljesen?

„Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesítheti a jogi szakértelmet, és nem alkalmas egyedi jogviták eldöntésére” -hívja fel a figyelmet a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners szakértője.

Bár több szolgáltatás igyekszik minél sokoldalúbbnak tűnni, maguk a fejlesztők is rendszerint figyelmeztetnek rá, hogy az AI nem tekinthető hivatalos jogi vagy pénzügyi tanácsadónak. A válaszai azokra az információkra épülnek, amelyeket a betanítás során megkapott, vagy amelyek elérhetők az interneten -ezek pedig gyakran nem teljes körűek, elavultak vagy hiányosak lehetnek.

Ráadásul a jogszabályok sem képesek minden élethelyzetet előre szabályozni, ezért a jogalkotó teret hagy a bírói mérlegelésnek. Sokszor nem is a törvényszöveg, hanem a korábbi bírósági gyakorlat ad eligazítást - ezek felkutatásában azonban az AI jelenleg még nem megbízható. A nyilvános ítéletek adatbázisaihoz való hozzáférése korlátozott, és az ilyen típusú keresésben egyelőre jobban teljesítenek a célzott, fizetős jogi adatbázisok.

A hatályosság kérdése is problémás: a mesterséges intelligencia nem mindig jelzi, hogy a hivatkozott jogszabályrészlet még hatályban van-e, és gyakran előfordul, hogy már elavult szöveget idéz. Ez különösen veszélyes lehet speciális, gyorsan változó területeken, mint például az adózás vagy a technikai szabályozás.

Emellett fontos megemlíteni a nagy nyelvi modellek egyik tipikus jelenségét: a meggyőző hangon előadott, de valótlan vagy kitalált információkat. Az AI ugyanis nem tényleges tudással rendelkezik, hanem statisztikai valószínűségek alapján generál szöveget - így akkor is válaszol, ha valójában nem tudja a helyes választ. Ez az úgynevezett "hallucináció" különösen veszélyes lehet jogi ügyekben, ahol a pontosság és a megbízhatóság elengedhetetlen.

Mire érdemes használni?

Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne haszna a mesterséges intelligenciának a jogi tájékozódásban. Éppen ellenkezőleg: rengeteg olyan helyzet adódik, amikor kiválóan használható egy AI-alapú eszköz.

Először is, a nyelvi modellek kiválóak szövegértésben. Legyen szó egy bonyolult határozat, egy fizetési felszólítás vagy akár egy közműszámla értelmezéséről, az AI segíthet leegyszerűsíteni, értelmezni, és átláthatóvá tenni annak tartalmát. Például képes megmagyarázni, mit takarnak a villanyszámlában szereplő rendszerhasználati díjak, átviteli díjak vagy kiegyenlítési tételek.

Másrészt, egy szerződéstervezet kapcsán az AI segíthet az értelmezésben, és felhívhatja a figyelmet egyoldalú, hátrányos kikötésekre. Azt is megtudhatjuk tőle, hogy egy adott vitás helyzetből várhatóan kialakulhat-e jogvita, vagy mikor célszerű ügyvédhez fordulni.

Ugyanígy jól használható az AI tanulmányok, jogi szövegek, bírósági döntések összefoglalására, értelmezésére is. Ha már megtaláltunk egy releváns dokumentumot, az AI segíthet annak lényegének kiemelésében, közérthető összefoglalásában.

Az írásbeli kommunikációban is nagy hasznát vehetjük: hivatalos kérelmek, panaszlevelek, beadványok megfogalmazásában gyors és hatékony segítséget nyújt. A felhasználónak elég a saját szavaival elmondania, mit szeretne, az AI pedig néhány másodperc alatt elkészíti a hivatalos nyelvezetnek megfelelő változatot, amit aztán tetszés szerint módosíttathatunk vele.

Adatvédelmi kockázat

„Fontos azonban, hogy soha ne osszunk meg vele személyes adatokat, jelszót, egészségügyi vagy céges belső információt, különösen ingyenes, nyilvános modellek esetében” - hívja fel a figyelmet dr. Karika Márton. Különösen súlyos adatvédelmi aggályokat vet fel, ha a felhasználó nem a saját, hanem más személy személyes adatait osztja meg egy mesterséges intelligencia rendszerrel -például egy jogi panasz vagy beadvány megfogalmazása során. Ha ez a megosztás az érintett tudta és hozzájárulása nélkül történik, az az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) értelmében súlyos adatvédelmi jogsértést eredményezhet. A rendelet előírja, hogy a személyes adatok kezeléséhez mindig megfelelő jogalap szükséges (pl. hozzájárulás vagy jogi kötelezettség), és az adatok nem használhatók fel más célra, mint amire eredetileg gyűjtötték őket. Emellett biztosítani kell az átláthatóságot, vagyis hogy az érintett tudja, ki, milyen céllal, és milyen rendszerrel kezeli az adatait. A mesterséges intelligenciák esetében különösen nehéz biztosítani ezeket a feltételeket, hiszen a felhasználó által beírt adatokat a rendszer akár naplózhatja, továbbíthatja vagy felhasználhatja fejlesztési célra is. Így, ha egy felhasználó más személy nevét, lakcímét, ügyazonosítóját vagy más azonosításra alkalmas adatát adja át egy AI-nak, akkor - jogalap hiányában - ő maga válik az adatvédelmi jogsértés közvetlen okozójává, amiért jogi felelősség is terhelheti.

Az AI felelőssége - vagy annak hiánya

A mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos egyik alapvető különbség a hagyományos jogi tanácsadáshoz képest a felelősség kérdése. Míg egy ügyvéd tevékenységét megbízási szerződés keretében végzi, és jogilag felelősségre vonható, ha nem a szakmai szabályoknak megfelelően jár el - beleértve azt is, hogy kártérítési per indítható ellene -, addig egy AI-rendszer esetében ilyen felelősség nem létezik. Az AI nem jogi személy, nem rendelkezik felelősségbiztosítással, és nem tartozik jogi kötelezettséggel a felhasználó felé. Ez azt jelenti, hogy ha egy AI által generált válasz téves, félrevezető vagy kárt okoz, a felhasználó nem érvényesíthet igényt sem az AI-val, sem annak üzemeltetőjével szemben ugyanolyan módon, mint egy ügyvéd esetében. E különbség tudatosítása elengedhetetlen, ha jogi kérdésekben AI-t használunk.

Hogyan kérdezzünk?

Végezetül egy rövid, könnyedebb kitekintésként érdemes arról is szót ejteni, hogyan kommunikáljunk a mesterséges intelligenciával. A válaszadás pontosságát leginkább az befolyásolja, hogy mennyire egyértelműen, világosan és részletesen fogalmazzuk meg kérdésünket. Minél konkrétabbak vagyunk, annál hasznosabb választ kapunk.

Sokan udvariasságból még meg is köszönik az AI válaszát -ennek természetesen az AI részéről nincs jelentősége, mivel nem rendelkezik érzelmekkel. Sőt, ahogy az OpenAI egyik alapítója tréfásan megjegyezte: a tömeges „köszönöm” hozzászólások feleslegesen növelik a számítási kapacitásigényt, így dollármilliós áramköltségeket okoznak.

Hasonlóképp: bár az AI nem sértődik meg, ha valaki durván, szitkozódva vagy szarkasztikusan kérdez, ez könnyen befolyásolhatja a válasz stílusát, és az eltérítheti a tartalmat is. A modell ugyanis alkalmazkodik a felhasználó hangneméhez - így ha például egy szoftverhibát dühösen, vádaskodó stílusban próbálunk megoldatni vele, jó eséllyel csak megerősít minket a panaszunkban, de nem ad valódi megoldást.

Összességében elmondható, hogy a mesterséges intelligencia ígéretes és egyre hasznosabb eszköz a jogi tájékozódásban, különösen a laikus felhasználók számára. Ahhoz azonban, hogy valóban jól használjuk, érdemes ismerni a lehetőségeit, de legalább ennyire a korlátait is.