Bevásárlás közben sokszor állunk tanácstalanul a polc előtt: vajon ez a méz tényleg magyar? Mi van pontosan ebben a lekvárban? Hol és miből készült ez a konzervzöldség vagy mélyhűtött gyümölcskeverék? A címkék gyakran homályos tartalmúak, nehezen értelmezhetők, és a kisbetűs részek – ha egyáltalán olvashatók – ritkán adnak érdemi választ a vevőben felmerülő kérdésekre. A SeaCon Europe nevű magyar cég éppen ezen változtatna. Olyan digitális rendszert fejlesztettek, amely nemcsak a gyártók munkáját könnyíti meg, hanem a vásárlók kezébe is termékspecifikus információt ad – akár egyetlen interaktív és szituációérzékeny QR-kód beolvasásával.

A magyar vásárlók nagyon kevés információhoz jutnak hozzá. Sokszor még azt sem tudni pontosan, melyik országból jön egy adott termék, nemhogy azt, melyik gazdaságból vagy hogyan készült. Ez a fajta információhiány nemcsak kényelmetlenség, hanem bizalmi kérdés is”

– mondja Berkovich Gábor, a SeaCon Europe ügyvezetője.

Egy rendszer, ami visszahozza a bizalmat      

A SeaCon Europe fejlesztése két fő részből áll. A QSTS egy feldolgozóipari adatkezelő és nyomon követő rendszer, amit pl. élelmiszeripari cégek használnak arra, hogy teljes részletességgel dokumentálják termékeik útját, összetevőit, a termőföldtől a boltok polcáig. A Product Broker pedig egy okostelefon használatra optimalizált fogyasztói felület, ami ezeket az adatokat közérthetően, személyre szabottan teszi elérhetővé bárki számára – pusztán egy interaktív QR-kód beolvasásával.

„Ez nem egy sima QR-kód, ami egy weboldalra vezet. Ez egy interaktív, szituációérzékeny alternatíva, ami figyelembe veszi és kezeli, ki, vagy mire érzékeny, vagy épp hol, az alapján mutatja meg, mit kell tudnod az adott termékről” – magyarázza Berkovich.

Allergiák, visszahívások, élelmiszerpazarlás

A rendszer lehetővé teszi, hogy például egy mogyoróallergiás vásárló figyelmeztetést kapjon, ha olyan terméket olvas be, ami veszélyes lehet számára. Emellett automatikusan jelzi a visszahívott termékeket, és a közelgő lejárati dátumokkal is segít: emlékeztet, sőt recepteket vagy adományozási lehetőségeket is ajánl.

„Ez egy intelligens vásárlási asszisztens. Nemcsak adatokat közöl, hanem kontextust ad. Megmondja, mikor és hol érdemes felhasználni egy terméket, és még azt is, mit tehetsz vele, ha nem használnád fel időben (szociális élelmiszer-begyűjtő központ, kisállat, komposzt, …)” – teszi hozzá Berkovich.

Ami különösen fontos: a rendszer többnyelvű, automatikusan alkalmazkodik a felhasználó telefonjának nyelvéhez. Így a magyar termékek információi akár németül, angolul vagy szlovákul is azonnal elérhetők a külföldi vásárlóknak.

Mézhamisítás? Konzervátverés? Nem kérünk belőle!

Az élelmiszer-hamisítás nem elméleti probléma. A mézpiac például régóta küzd azzal, hogy import mézet „magyarosítanak” átcsomagolással. A lekvárokban gyakran kevesebb a gyümölcs, mint amit a csomagolási grafika sejtet, a konzervek eredetéről pedig gyakran szinte semmit sem tudni.

„A QSTS rendszerben minden nyersanyag útja visszakövethető. Egy karton zöldborsóról meg tudjuk mondani, melyik termelő földjén nőtt, milyen vegyszerekkel kezelték, milyen jármű szállította, mikor és milyen körülmények között fagyasztották, tárolták, hogyan és mibe csomagolták” – mondja Berkovich.

Ez a mélységű adatkövetés lehetővé teszi, hogy ha egy termékkel baj van – például szennyeződés vagy szalmonellaprobléma –, akkor pontosan (és nagyon gyorsan) meg lehessen mondani, mely tételek érintettek, és célzott visszahívás történhessen, ahelyett, hogy mindent le kellene venni a polcról.

Átláthatóság = versenyelőny

Bár elsőre azt gondolnánk, hogy ez csak a nagy élelmiszeripari cégek játéka, a valóság más. A SeaCon Europe moduláris árazása lehetővé teszi, hogy a kis- és középvállalkozások is bevezethessék a rendszert.

„A gyártók ezzel nemcsak megfelelnek a szigorúbb élelmiszer-biztonsági elvárásoknak, hanem olyan versenyelőnyt is szereznek, amit más módon alig lehet elérni. A vásárlók ugyanis azt a terméket választják, amiben megbízhatnak. Ezt ma már nem a reklám, hanem az adat bizonyítja” – fogalmaz az ügyvezető.

A rendszer ráadásul valós idejű visszajelzéseket is ad a gyártóknak: láthatják, hol, mikor és hányszor olvasták le termékeiket, milyen nyelven, milyen funkciókat használtak. Ez óriási segítség a fejlesztésben és marketingben is.

A jövő már a spájzban van

A GS1 szabványváltásával a hagyományos vonalkódokat hamarosan QR-kódok váltják fel világszerte. Ez már 14 országban folyamatban van, és a szakértők szerint 3–5 éven belül a vásárlók elvárják majd, hogy részletes információkat kapjanak minden élelmiszerről.

„A vásárlók dönteni fognak: azt választják majd, amiről tudnak mindent, vagy azt, amiről semmit. Az a gyártó, aki ebben elsőként lép, előnyhöz jut. Aki kivár, le fog maradni” – mondja Berkovich Gábor.

Egy tavalyi kutatás szerint a magyar háztartások 39%-a már most is szívesen használná az ilyen típusú szolgáltatásokat. Ez a technológia tehát nem a jövő, hanem a jelen eszköze.

Az őszi hónapokban több szakmai fórumon is bemutatkozik a SeaCon Europe digitális nyomon követési rendszere. A QSTS és a hozzá kapcsolódó fogyasztói felület, a Product Broker szerepel majd például a Magyar Termék Nonprofit Kft. konferenciáján, a Budapesti Műszaki Egyetem Ipar 4.0 Technológiai Központjának rendezvényén, valamint a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárkamara eseményein is. A fejlesztők célja, hogy minél több iparági szereplővel közösen gondolkodjanak arról, hogyan válhat az élelmiszerlánc átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé – a termelőtől egészen a fogyasztóig.