Mark Zuckerberg tavaly nyáron jelentette be, hogy a Facebook a jövőben egy metaverzum cégként tekint magára. Céljuk pedig, hogy olyan mindenhol jelen lévő technológiai alapot építsenek, mint amilyennek most a mobilinternet számít. A bemutató után Zuckerberg több hosszú interjút is adott, amelyekből kiderül, hogy nem csupán a 3D-s, virtuális szemüvegen át látható világot nevezi metaverzumnak, hanem akár a két dimenziós, monitoron át használható szolgáltatásokat is.
Ez a tág definíció teszi egyszerűbbé annak a megértését, hogy pontosan mi a metaverzum. 2D-s virtuális világok ugyanis a Facebook 2004-es indulása előtt is voltak már, sőt azt is bizonyították, hogy a játékost teljesen bevonó, immerzív játékélményt tudnak nyújtani.
Zuckerberg azonban nem egy játékteret képzelt el, hanem egy olyan technológiát, ami a munka, a szórakozás és a játék tere is lehet, attól függően, hogy melyik részében tartózkodunk.
Harmincéves álom
A metaverzum kapcsán legalább három science fiction művet szokás emlegetni előzményként. Ha a könyveket és a filmes feldolgozásokat külön kezeljük, akkor még többet. Ami egészen biztos, hogy az egyik ilyen előkép William Gibson Neuromancer-ében megjelenő kibertér, ami valójában a korai webre, egy céges hálózat sematikus ábrájára és egy neonreklámokkal teli főutcára egyaránt emlékeztető hely.
A teljes cikk: Ezen a kérdésen állhat vagy bukhat a metaverzum jövője
