A budapesti albérletpiacon az év eleje jelentős forgalommal indult, azonban a bérleti díjak továbbra is stagnálnak. A bérlők egyre kevesebbet hajlandók fizetni, míg a bérbeadók alig engednek áraikból. Januárban a keresleti átlagár 212 ezer forint volt, míg a kínálati átlagár 248 ezer forintot tett ki, így a különbség 17%-ra nőtt. Ez a különbség közel háromszorosa a tavaly januárban tapasztaltnak.
A kereslet csökkenésének egyik fő oka a külföldi Erasmus-ösztöndíjasok elmaradása, ami már 2024 szeptemberétől érezhető. Az Erasmus-program keretében jellemzően egy vagy két szemesztert Magyarországon töltő külföldi hallgatók száma jelentősen visszaesett. Ennek következtében azok a lakástulajdonosok, akik ezekre a diákokra specializálódtak, most a hazai bérlőket célozzák meg, ami bővítette a fővárosi bérlakáspiac elérhető kínálatát.
Az év első hónapjaiban jellemző kiugró kereslet általában három tényezőnek köszönhető:
-
Élethelyzetbeli változások: Az év végi ünnepek alatt sokan döntenek el- vagy összeköltözésről, ami az év elején megjelenik a piacon és növeli a keresletet.
-
Fizetésemelések: Januártól számos munkavállaló bére emelkedik, ami javítja a bérlők anyagi helyzetét és fokozhatja a lakáskeresési kedvet.
-
Egyetemisták érkezése: Január végén, február elején hazai és külföldi hallgatók lépnek be a piacra az új szemeszter kezdete előtt, tovább erősítve a keresletet.
Idén azonban a külföldi egyetemisták dömpingje elmaradt, ami hozzájárult a bérleti díjak stagnálásához. Bár továbbra is jelentős számú külföldi diák tanul Magyarországon, ők a különböző hazai programok segítségével a teljes képzést itt végzik, így nem generálnak akkora keresletet a bérlakáspiacon, mint az Erasmus-hallgatók.
Összességében a budapesti albérletpiacon jelenleg egyfajta "állóháború" alakult ki, ahol a bérlők és a bérbeadók elvárásai között jelentős különbség mutatkozik. A kereslet és kínálat közötti árolló további nyílása arra utal, hogy a piac szereplőinek alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez a kiegyensúlyozottabb működés érdekében.
