Az elmúlt évek gazdasági változásai, különösen a háborús konfliktus hatására bekövetkezett energiakrízis alapjaiban változtatta meg az otthonunkkal kapcsolatos igényeket. Az energiaárak növekedtek, 2022-ben változtak a rezsicsökkentés feltételei így az áram-és a gázára egy megállapított átlagfogyasztásig maradt csak támogatott. Ez komoly költségnövekedést jelentett a családok számára is: az elszabadult élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése mellett hirtelen a rezsi kigazdálkodása is kihívás lett sokak számára. Mindenki a vészmegoldáson gondolkodott, a fagyoskodás helyett pedig érkezett a sokkal jobb módszer: az energetikai korszerűsítés.

Erre a hazai épületállomány nagy részének szüksége is lenne. Magyarországon az igen jelentős szén-dioxid kibocsátás 36 százalékáért az épületállomány felelős: a régi családi házakban és társasházi lakásokban elavult a fűtési rendszer, régiek a nyílászárók és szigeteletlenek a falak. Amikor ezek az építkezések zajlottak, még nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy a fűtéshez szükséges energiaigény alacsony legyen, ezért az ezzel járó nagy hőveszteség környezeti terhet, illetve indokolatlanul magas fűtési költséget eredményez. Az évtizedeken át tartó olcsó energia nem indokolta a költséges korszerűsítést, de most már látjuk, hogy nem csak gazdasági, de környezeti előnye is van, ha kevesebb energiát használunk és nem hagyjuk elszökni a meleget. A lakáspiacon sem kifejezetten keresettek már a szigetelés nélküli, régi fűtésrendszerű, rossz nyílászárókkal kínált ingatlanok, így, ha ilyen otthonunk van, biztosak lehetünk benne, hogy eladni is nehezebb lesz.

Jó tudni, hogy nem csak a fűtési költség csökkentése, az ingatlan értékének növelése, vagy a fenntarthatóság miatt érdemes energetikai beruházásokba fogni. A komfortérzet is fontos képlet egy otthonnál, így a téli hideg mellett a nyári hőség kizárása is cél, amihez szintén szükség van a falak szigetelésére és a megfelelő nyílászárók beépítésére is. A szigetelés, a fűtési rendszer és az ablakcsere után a negyedik lépés a napelemek felszerelése, ami nagy költségterhelést jelent, ám hosszú távon szintén megtérül ez a beruházás.

De vajon kinek van szüksége ezekre a fejlesztésekre, és mire számítson az, aki belefog ezekbe a munkákba?

A legfontosabb a korszerű, professzionális hőszigetelés

Megfelelő szigeteléssel az energiaköltségek negyede-harmada is megtakarítható, így ez a lépés gazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű. De a szigetelésnek nem csak a meleg benntartása, vagy a nyári hőség kizárása a célja, a hangszigetelés is fontos szempont. A legtöbb régi építésű téglaház esetében szükség van erre az energetikai fejlesztésre. Egy hőkamerás vizsgálat segít eldönteni, milyen a falak hővesztesége.

De mivel és hogyan szigeteljünk utólag? Ehhez a feladathoz már számtalan gyártó kínál különféle anyagokat és rendszereket. A polisztirol népszerű, de a kőzetgyapotnak sokkal jobb a páraáteresztő képessége, emellett a hangszigetelése is jobb, mivel sűrű szálszerkezete jobban elnyeli a hangokat.

Az új EU-s szabályozásoknak köszönhetően a modern rendszerek már nem csak hőszigetelésben kiválóak, de természetes, kellően stabil szerkezetűek és nem éghetőek. Egyre fontosabb szempont az is, hogy a felhasznált anyag “zöld” legyen, a piacon erre is találunk megoldást.

A teljes cikk: Energiahatékony az otthona? Ha nem biztos a válaszban, olvassa el ezt