2022. december 4., vasárnap - Barbara, Borbála

Ipar, logisztika

Fellázadtak a helyi lakosok az Aszófő határában terjeszkedő ipari övezet ellen

2022-11-18 338

Megbolygatta a kedélyeket Aszófőn egy zöldhulladék-feldolgozó üzem terve, melynek kapcsán parázs hangulatú lakossági fórumra is sor került.

A Balaton-felvidéki, világörökség-várományos község határában, Natura 2000-es terület szomszédságában már egy betonüzem, egy húsfeldolgozó, sőt még egy sittlerakó is belerondít a tájba, ezért tiltakozás indult az újabb, zavaró hatásúnak ítélt beruházás ellen. Az aszófői civilek legújabb híre szerint a helyi képviselő-testület leszavazta a faapríték-feldolgozó üzem létesítéséhez szükséges HÉSZ-módosítást – úgy tűnik, hogy nem valósul meg a beruházás.

Aszófő közel 500 lakosú település a Tihanyi-félsziget tövében. A községben az elmúlt években olyan ipari beruházások létesültek, melyeket a helyiek közül sokan megdöbbenéssel fogadtak. 

A legújabb terv szerint egy zöldhulladék-feldolgozó létesülne a falu határában. Az ellenzők szerint az elnevezés megtévesztő, valójában egy faaprító üzemről van szó, ami további forgalom-növekedéssel, zajjal és porral sújtaná a Balaton-közeli települést. Az aszófői civilek legújabb híre szerint a helyi képviselő-testület a november 14-ei ülésen 3-2 arányban leszavazta a faapríték-feldolgozó üzem létesítéséhez szükséges HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat)-módosítást. Kerestük a polgármestert az ügyben, amennyiben válaszol, frissítjük a cikket. A lakosokat váratlanul érő hírről a Szabad Európa is beszámolt. 

Ez lett volna a negyedik ipari létesítmény a faluban. Az Aszófőről Pécsely felé vezető út mellé először egy betonüzemet húztak fel, majd a mellette lévő telken egy sittlerakó kezdett magasodni. Majd egy húsfeldolgozó üzem építése kezdődött meg, bár ez a beruházás a koronavírus-járvány miatt egyelőre félbemaradt. 

A szaporodó ipari tevékenységek láttán tavaly ősszel helyi lakosokból egy Aszófő Hangja nevű civil mozgalom és Facebook-csoport szerveződött. Tagjai a falu épített és természeti értékeinek megóvásáért aktívan kívánnak fellépni; szerintük a települést élhetetlenné teszi az egyre több odatelepült ipari üzem. 

aszof

A lakosok népszavazást követeltek

A zöldhulladék-feldolgozó ellen tiltakozó lakosok szerint a polgármester, Keller Vendel (független) úgy hozott határozatot a pandémia alatt a beruházás elfogadásáról, hogy előtte sem a lakosokkal, sem a képviselőkkel nem egyeztetett. Emiatt viszont a terület mezőgazdasági besorolását meg kellene változtatni, hogy annak 10 százaléka beépíthető legyen. Ehhez pedig a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ) is módosítani kell, amihez pedig szükséges a testület hozzájárulása. 

A civilek már szeptemberben elkezdték akadályozni a folyamatokat. Az aszófői önkormányzat a szeptemberi testületi ülésen tárgyalta volna a HÉSZ-módosításhoz készült véleményezési dokumentáció elfogadását; az ülésen viszont két képviselő a civilek javaslatára népszavazási kezdeményezést nyújtott be az ügyben.

A helyi civil mozgalom egyik tagja, Schmidt Attila az Átlátszónak elmondta: az újabb zajos ipari létesítmény az aszófői lakóövezettől csupán 50-100 méterre épülne. És ahogy a közelben lévő betonüzem és sittlerakó, úgy

ez a beruházás is a Natura 2000-es, fokozottan védett terület és az aszófői vízbázis közvetlen szomszédságában jönne létre.

Az üzem ellen tiltakozó lakosok szerint a falu jövőjét nem az szolgálja, ha újabb és újabb, környezetet terhelő, vízbázist veszélyeztető ipari tevékenységek települnek a községbe. „Fejlesszük a turizmust, használjuk ki Aszófő különleges adottságait Tihany és Balatonfüred vonzáskörzetében. Nem kell, hogy azok ipari parkja legyünk, akik Füreden már nem fértek el!” – olvasható a Aszófő Hangja Civil Mozgalom kiadványában.   

A lakossági fórumon parázs vita alakult ki

A lakosok következő akciója egy lakossági fórum előkészítése volt. A népszavazási kezdeményezést követően ugyanis a polgármester november 7-ére egy lakossági fórumot hirdetett meg. Ezen Kiss Dávid vállalkozó – aki nem mellesleg Tihanyban önkormányzati képviselő – ismertette a hulladékfeldolgozó terveit.

Az eseményt a polgármester moderálta, aki szerint a beruházás nagyon hasznos lesz a helyieknek: a telepre ugyanis az aszófőiek is ingyen beszállíthatják majd a zöldhulladékot. A fórumon viszont kiderült, hogy ezen a helyszínen komposztálás nem lesz, a lombhulladékot ugyanis máshová fogják szállítani; az üzemben a környékbeli településekről érkező faanyagot dolgozzák majd fel. A vállalkozó szerint a faaprító gép csak hetente, kéthetente fog működni, ami szerinte nem fogja zavarni a lakosokat. Az üzem működését érintő konkrét kérdésekre azonban – milyen volumenű lesz a beruházás, milyen kapacitású gépekkel kíván dolgozni, van-e pontos üzleti terve – a képviselő-vállalkozó nem tudott válaszolni. 

Vannak ellentmondások a HÉSZ-módosításhoz készült környezeti értékelésben is. Bár az önkormányzat és Kiss Dávid megbízásából készült dokumentum úgy összegez, hogy a beruházásnak várhatóan nem lesznek negatív hatásai, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Irodájának véleménye ennek ellentmond: eszerint a beépítettség növekedése kedvezőtlen hatást és többletterhelést fog jelenteni a község számára, s emiatt ez a hatóság környezeti vizsgálatot javasol. 

A helyszínen készült videóriportunk itt található: 

Százmilliókkal kitömött cégek iparosítanak a falu határában

A faaprító üzemhez készült dokumentum egyik legfurcsább megállapítása, hogy a beruházás környezeti hatásai azért sem lesznek zavaróak, mert van már a közelben egy sittlerakó és egy betonüzem. Azok teherforgalma, és az abból adódó környezetterhelés pedig „jelentősen nagyobb”. 

Csakhogy a helyiek szerint éppen az a baj, hogy a meglévő, környezetszennyező beruházások – a betongyártó és a sittlerakó – láthatóan vonzzák az újabbakat. „A szemét szemetet vonz” – állítják. 

A Molnárbeton Betongyártó Kft. aszófői telephelye 2018 óta működik. A cég nagyágyú az építőiparban és az Opten adatbázisa szerint egyre jobban hasít: 2019-es 9,6 milliárd forintos forgalmát 2020-ban sikerült 11 milliárd forintra, majd 2021-ben közel 13 milliárdra növelnie. Igaz, a nyereség az előző két évi 1,3-1,4 milliárdhoz képest tavaly „csak” 832 millió forint volt.

A cégtulajdonos Molnár György István jó kapcsolatokat ápol kormányközeli vállalkozókkal: a Molnárbeton Kft. 2016-ban a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market-csoport egyik tagjával, a Moratus Szerkezetépítő Kft.-vel alapított közös céget MCM Beton Kft. néven. A kormány sem hagyta magára a céget: a 24.hu egy egy korábbi összesítése szerint a Molnárbeton Kft. 2018-19-ben 546 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott.

A cég neve felmerült egy két évvel ezelőtti, nagy port felvert építkezés kapcsán is. A 2020-ban még a Molnárbeton Kft. tulajdonában álló Azúr Szórakoztatóközpont Kft. apartmanházat és egy szállót építhetett az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki viharjelző obszervatóriumának tőszomszédságába, akadályozva ezzel a mérések lebonyolítását. Az építkezést a széles körű szakmai és civil tiltakozás ellenére sem lehetett megakadályozni, írta meg az esetet többek közt a magyarnarancs.hu.

A cégnek számos telephelye van országszerte. Az általunk megkérdezett helyi lakosok keserűen jegyezték meg, hogy talán Aszófőn van a Molnárbeton Kft. legszebb panorámájú – a Balatonra és a tihanyi apátságra néző – telepe; a forgalma is nagy, gyakran napi 50-100 kamion és betonkeverő is áthalad a falun vagy a telephez vezető, faluszéli murvás úton.

A betonkeverő cég melletti telken pedig egy sittlerakó is létesült. Erről ugyan nem tudni, hogy ki működteti, viszont ez is jelentős forgalommal terheli, porral és zajjal szennyezi a szűk falusi utcákat. 

A sittlerakó szomszédságában néhány félkész épület is áll: a telkeken egy hús- és egy élelmiszer-feldolgozó üzem épül, ezek viszont évek óta befejezetlenek.  

Országos és helyi politikusok is a tiltakozók mellé álltak

A hulladékfeldolgozó ügye eljutott a parlamentig is. Dr. Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő szeptember 27-én az alábbi kérdést nyújtotta be az Országgyűlés elnökének: „Épülhet zöldhulladék feldolgozó üzem Aszófő szélére, 50-100 méterre a lakó övezettől és a falu lakott határától?” Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára Lázár János miniszter megbízásból úgy válaszolt, hogy a beruházás ügyében „a helyi közösség kezében van a döntés”. Az államtitkár szerint a területrendezési előírások jelenleg nem engedik meg környezetszennyező üzem létrehozását, ugyanakkor hozzáteszi, hogy az engedély kiadásához szükséges építési és környezetvédelmi paraméterekről nincs információja.

| Forrás: atlatszo.hu

Hírfigyelő

Kiváncsi, mit írnak a versenytársakról? Elsőként olvasná a szakmájával kapcsolatos információkat? Kulcsemberekre, projektekre, konkurensekre figyelne? Segítünk!

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 


 

Olvasta?

Tipp

Időrendben

« December 2022 »
H K Sze Cs P Szo V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31  

Tartalom galéria

Napi hír- és konkurenciafigyelés

Napi hír- és konkurenciafigyelés

More details
A magyar háztartások idén 3000 milliárdot buknak

A magyar háztartások idén 3000 milliárdot buknak

More details
Balatoni korcsolyapályák a 2022/2023-as szezonban

Balatoni korcsolyapályák a 2022/2023-as szezonban

More details
Elkezdődött Dubaj legnagyobb ingatlankiállítása

Elkezdődött Dubaj legnagyobb ingatlankiállítása

More details
Ilyen lesz a jövő kiskereskedelme

Ilyen lesz a jövő kiskereskedelme

More details
Új vezetőket nevezett ki a Danubius Hotels

Új vezetőket nevezett ki a Danubius Hotels

More details
Sorra zárnak be a magyar szállodák, ami megmarad, az pedig brutálisan megdrágulhat

Sorra zárnak be a magyar szállodák, ami megmarad, az pedig brutálisan megdrágulhat

More details
A jövő a felhő-alapú property management

A jövő a felhő-alapú property management

More details
CBRE: az ESG kötelező, krízisálló és értéket teremt

CBRE: az ESG kötelező, krízisálló és értéket teremt

More details