A BIM (Building Information Modeling) az épületek tervezési és építési folyamata­inak átfogó digitális modellek segítségé­vel történő szimulálását és optimalizálását jelenti. Az épületek üzemeltetése szem­pontjából, azok teljes életciklusát tekintve a BIM jelentős előnyöket kínál a hagyo­mányos tervezési módszerekkel szemben, mivel általa bármikor részletes informáci­ókhoz juthatunk az épület bármely alko­tóelemét illetően. Nyilván ez nem takarja még a belső használati berendezéseket és az élettartam alatti változásokat.

A BIM fogalma az 1970-es évek óta léte­zik. Az épületek modellezésére kifej­lesztett első szoftvereszközök ebben az évtizedben jelentek meg, maga az „épületmodell” kifejezés Simon Ruffle 1985-ös cikkében bukkan fel. A digitális formátumú információk cseréjé­nek és interoperabilitásának elnevezése a Graphisoftnál például „virtuális épület” vagy „egy épületmodell”.

Észre kell venni, hogy az épületek élet­ciklusa hosszabb, mint a kivitelezési ideje. A fenntarthatóság jegyében pedig ma már az épületektől elvárjuk a több­funkciós használhatóság megteremtését. Például amikor egy Open-Office struk­túrájú irodaház esetében hirtelen az az igény keletkezik, hogy a továbbiakban bérlakásos házként üzemeljen, egy kór­házból pedig legyen szálloda. Ilyenkor nyilván a BIM az egyetlen segítség, és mellette cikkünk tárgya, a nagy attrakció: az Operational BIM.

Szeretem hangsúlyozni, hogy a magyar Graphisoft volt a BIM egyik élenjárója, és most is egy magyar csapat, az OrthoGraph hozza az új megoldást, méghozzá briliáns grafikával és felmérési egyszerűségével.

Tudjuk, hogy az 1980-as évek óta létező BIM nagy problémája a durva hardver­igény volt, és még ma is komoly akadály egy pontfelhőt előállító lézerszkenner ára és kezeléséhez szükséges szaktu­dás. De most itt van egy emészhető árú és bonyolultságú rendszer, ismerkedjünk meg vele.

A BIM felhasználásának egyik legfon­tosabb területe az, amikor egy épületet cél szerint használnak, és az üzemelte­tés támogatásához van szükség épületdo­kumentációra. Ez a leghosszabb szakasza is egy épület életének, általában 30–50 év, vagy akár több száz év. Legyen a felhasz­nálás egy egyetem, egy kórház, egy iro­daház vagy bármilyen ipari létesítmény, ezeknek az ingatlanoknak a feladata az, hogy a legtöbbet termeljék, mindezt a lehető legkisebb költséggel. Az üzemel­tetési BIM épp erről szól, legkevésbé sem a „szépségversenyről”, hanem alapve­tően a pénzről, a megtakarításokról, a jobb ingatlanhasznosításról és a „felhasználói élményről”.

A teljes cikk: A BIM értékteremtése a létesítmény- és ingatlangazdálkodásban