Csepeli Manhattan

A csepeli városvezetés még 2000-ben osztotta meg az ötletét, hogy a sziget északi részén egy 186 hektáros területen új városrészt építsenek, ahol magasházak is helyet kaphatnának, a fejlesztési terület kulturális, sport- és szabadidőközponttal egészült volna ki. A csepeli önkormányzat 2006-ban 82 hektárt adott el a Fadesa-nak, amely a főváros utolsó nagyméretű, egybefüggő, beépíthető szűz területe volt. Nehéz feladatnak bizonyult, hogy összehangolják a főváros parkosításra, olimpiai falura és infrastrukturális beruházásokra vonatkozó terveit, Csepel városfejlesztési elképzeléseit és a Fadesa befektetői érdekeit.

A negyed 14 ezer lakást, 600 ezer m2-nyi irodát és 200 ezer m2-nyi kereskedelmi területet is magában foglalt volna, többek között toronyházakat is építettek volna. Mindemellett az új városnegyedet össze kellett volna kapcsolni a fővárossal híd-, alagút- és gyorsvasútfejlesztések révén. A beruházó nem kapta meg az engedélyeket, a budapesti Manhattan-terv pedig ismét csak álom maradt, az anyacég csődbe ment.

Városháza Fórum

Csaknem 300 éve tervezik beépíteni a Deák Ferenc tér és a budapesti Városháza között elhelyezkedő telket, mely a város egyik legértékesebb ingatlanának számít. Mostanában arról szóltak a hírek, hogy közpark létesül, de úgy látszik, hogy még erre is várni kell. A Budapest Szíve programhoz kapcsolódóan 2008-ban a fővárosi önkormányzat tervpályázatát Erick van Egeraat holland építész nyerte el, akinek a nevéhez fűződik a Dózsa György úton található ikonikus irodaház, az Átrium Park irodaház.

A háborúban megsérült és részben visszabontott Városháza-épület hátsó szárnyait alkotó Városháza Fórum a Városháza parkot, a Merlin Színházat, a Belvárosi Tűzőrséget és a Főpolgármesteri Hivatal parkolóit is magába foglaló területet érintette volna. Az új komplexum szállodával, irodákkal, rendezvényteremmel, kiskereskedelmi helyiségekkel és konferencia-központtal is rendelkezett volna. A történelmi városképhez illeszkedő, de a főváros modern arculatát is meghatározó karakteres épületegyüttes Budapest megújulásának egyik jelképévé, a Városháza park helyén létrehozott nyitott fórum pedig a város új főterévé válhatott volna.

Kormányzati negyed

A Kormányzati negyed megépítésével a Nyugatinál egyetlen helyszínre telepítették volna a minisztériumokat, olcsóbb és hatékonyabb lett volna az államigazgatás működése. A kormány nyílt nemzetközi pályázatot írt ki, amelyet 2007-ben Janesch Péter nyert a TEAM 0708 építészirodával és a japán Kengo Kuma által vezetett KKAA-val együtt. A projektet azonban már 2008-ban leállította a Kormány, hiszen kitört a válság, és mint annyi mást, ez a gigantikus tervet is elsöpörte az idő.

A projekt akkori értéken számolva 140 milliárd forintba került volna, amelyet a kormányzat a mintegy 110 milliárd forintot érő minisztériumi épületek eladásából fedezett volna. 2008-ban egyébként az európai Holcim Awards első díját is elnyerték a tervezők, ahol a fenntartható építészet legjobb projektjeit díjazták. Újdonság volt a projekt nagyságrendje, hiszen 11 minisztériumnak kellett épületet tervezni, ami végső soron egy egyszerű irodaház lett volna, de a megrendelők sokfélesége és az eltérő funkcióigények miatt mégis nagyon komplex tervezést igényelt.

Zeppelin ház

 A Fashion Street fejlesztője számára a Forster & Partners brit építésziroda egy különleges kereskedelmi komplexumot tervezett Lipótvárosban Új Városközpont néven. A projekt három Bécsi úti épület lebontásával járt volna, ennek érdekében az ún. Fischer ház fővárosi védettségét 2010-ben a Fővárosi Közgyűlés megszüntette. 2011-ben a Budapest Világörökségéért Alapítvány bíróságon megtámadta az elvi építési engedélyeket, amelyeket a bíróság meg is semmisített. Talán ennek hatására az Immobilia Real Estate Development visszavonta a komplexumra beadott engedélyezési kérelmet.

Az Új Városközpontot azért nevezték el a szlengben Zeppelin-háznak, mert az üvegépület felső része egy szivar alakú léghajóra emlékeztetett. Felsőkategóriás és luxus márkák jelentek volna meg az üzletekben, míg az emeleti szinteken irodaház működött volna, a léghajóra hasonlító tetőtérben pedig egy 120 szobás hotel kapott volna helyet, ahonnan csodálatos körpanorámában gyönyörködhettek volna a látogatók. A házat zöld tetővel fedték volna be, amely egy 3000 négyzetméteres közpark lett volna, ahová a Budavári Siklóhoz hasonlatos járművel lehetett volna eljutni.

Álomsziget

A Hajógyári-szigeten mini Las Vegast terveznek még 2010 előtt. A 400 milliárd forint összértékű „Álomsziget” projekt keretében a régi hajógyár területének átalakításával összesen közel 350 ezer m2 került volna beépítésre a 32 hektáros területen. Itt található a Hadrianus-palota, amely a római határvonal szerves része, illetve a volt hajógyárhoz tartozó 48 épületben 12 ipari műemléknek minősül. Az állami tulajdonban lévő épületállományt a területtel együtt 2003-ban adták el, a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. 67 százalékos üzletrészét a Plaza Centers csoport vásárolta meg. A beruházás három fő helyszínre koncentrált volna. Első a római kori emlékek területe, a második részterület az ipari műemlékek helyreállítása, ahol a beruházó színvonalas márkaüzleteket, galériákat, kávézókat képzelt el.

A harmadik fő beruházási területen pedig a kaszinóvárosként emlegetett szórakoztató- és üdülőközpont épült volna. A tervek között szerepelt 3-5 csillagos hotelek, első kategóriás kaszinó, kongresszusi központ és kiállító terem és 5500 parkolóhely építése. Mindemellett 300 férőhelyesre bővítették volna a yacht-kikötőt, és építettek volna még két színházat (revüszínházat és ún. vacsoraszínházat), éttermeket, bárokat. Egy hajógyári múzeumot is létre akartak hozni, ahol a régi üzemi munkások relikviáiból és eredeti műszaki emlékekből állandó gyűjtemény jött volna létre.

| Forrás: realista.hu